|
|
IDEGEN NYELV ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
Az idegen nyelvi érettségi vizsga célja a kommunikatív nyelvtudás mérése, azaz annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e valós kommunikációs céljait megvalósítani.
Az idegen nyelvi érettségi vizsga a nyelvoktatás céljai közül (pragmatikus, kognitív, személyiségfejlesztő célok) csak a pragmatikus cél megvalósulását méri, vagyis azt, hogy a vizsgázó rendelkezik-e a kommunikatív kompetencia meghatározott szintjével. Bár nagyon fontos, hogy a tanulók a tanítási folyamat során ismereteket szerezzenek a világról, a nyelvről és a célkultúrákról, ezeket az ismereteket az idegen nyelvi érettségi vizsga közvetlen módon nem méri. Ezek az ismeretek azonban megjelennek a vizsgafeladatokban használt autentikus anyagokban.
A vizsga mindkét szinten írásbeli és szóbeli részből áll, és a négy nyelvi alapkészséget méri: olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése, beszédkészség és íráskészség. A kommunikatív készségek alkalmazásához a nyelvhasználónak rendelkeznie kell megfelelő mennyiségű szókinccsel, és ismernie kell a nyelv struktúráját is. Ezért a nyelvtani és lexikai kompetenciát mindkét szinten külön vizsgarész keretében is mérik. A vizsga egynyelvű, azaz közvetítési készséget nem mér.
Az idegen nyelvi érettségi vizsga szintmeghatározásai igazodnak az Európa Tanács skálájához. A vizsga középszintje az A2-B1, az emelt szint pedig a B2 szintnek felel meg.
A középszintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e a fontosabb információkat megérteni olyan írott és hallott, köznapi, egyszerű, eredeti idegen nyelvű szövegekben, amelyek gyakori élethelyzetekhez kapcsolódnak (pl. iskola, szabadidő, munka). A vizsga azt is méri, hogy vizsgázó tud-e kommunikálni egyszerű helyzetekben, és tud-e egyszerű, összefüggő szöveget alkotni olyan témákban, amelyeket ismer, vagy amelyek az érdeklődési körébe tartoznak.
Az emelt szintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e megérteni különböző fajtájú igényesebb és hosszabb, konkrét vagy elvont témájú írott és hallott idegen nyelvű szövegek fő gondolatmenetét, és követni tudja-e a hosszabb, összetettebb érveléseket is. A vizsga azt is méri, hogy a vizsgázó képes-e idegen nyelven mind szóban, mind írásban folyamatosan és természetes módon kifejezni magát, világos, jól szerkesztett szöveget létrehozni, és eközben megbízhatóan használja-e a szövegszerkesztési mintákat, szövegösszekötő elemeket, továbbá indokolni tudja-e véleményét.
KÖZÉPSZINT
|
Témakörök/Konpetenciák |
Követelmények |
|
1. Kommunikatív készségek | |
|
Beszédértés (hallott szöveg értése) |
Rövidebb, hétköznapi témájú beszélgetések, interjúk lényeges információinak, alapvető kommunikációs szándékának megértése. |
|
|
Egy hallott szövegből az adott helyzetben szükséges kulcs- és részletinformációk) megértése. |
|
|
Az értési célnak megfelelő stratégia alkalmazása (globális, szelektív, részletes értés). |
|
Beszédkészség |
Kommunikációs szándék megvalósítása megadott egyszerű, hétköznapi helyzetekben és szerepekben. |
|
|
Egyértelmű, egyszerű és összefüggő megnyilatkozás megadott ismerős témákról. |
|
|
A szintnek megfelelő kommunikációs stratégiák alkalmazása. |
|
Szövegértés (olvasott szöveg értése) |
Köznyelven íródott, a mindennapi élet témáival foglalkozó, gyakori szövegfajták lényegének megértése. |
|
|
Egy szövegből az adott helyzetben szükséges információ(k) megértése, vélemény, érvelés követése. |
|
|
Az értési célnak megfelelő olvasási stratégia alkalmazása (globális, szelektív, részletes értés). |
|
Íráskészség |
Kommunikációs szándék megvalósítása a mindennapi életben általánosan és gyakran használt szövegfajtákban. |
|
|
Egyértelmű, egyszerű, összefüggő szöveg alkotása megadott, hétköznapi témákról. |
|
Egyéb készségek (stratégiák) |
A feladatok megtervezéséhez, megoldásához, értékeléséhez szükséges készségek és technikák alkalmazása. |
|
|
A nyelvi nehézségek áthidalásához szükséges legalapvetőbb technikák alkalmazása. |
|
2. Nyelvi kompetencia | |
|
|
A vizsgázó tudásszintjének megfelelő szövegfajtákban előforduló alapvető lexikai elemek és nyelvi szerkezetek felismerése és nyelvileg elfogadható, azaz a megértést nem akadályozó használata. |
|
|
A kommunikációs szándékok megvalósításához szükséges nyelvi eszközök alkalmazása szóban és írásban. |
|
|
Az írott és a beszélt nyelv funkcionális használata. |
|
3. Témák | |
|
Személyes vonatkozások, család |
Például: a vizsgázó személye, családi élet. |
|
Ember és társadalom |
Például: a másik ember külső és belső jellemzése, ünnepek, vásárlás. |
|
Környezetünk |
Például: az otthon, a lakóhely és környéke, időjárás. |
|
Az iskola |
Például: a saját iskola bemutatása, nyelvtanulás. |
|
A munka világa |
Például: diákmunka, pályaválasztás. |
|
Életmód |
Például: napirend, kedvenc ételek. |
|
Szabadidő, művelődés, szórakozás |
Például: színház, mozi, kedvenc sport. |
|
Utazás, turizmus |
Például: tömegközlekedés, utazási előkészületek. |
|
Tudomány és technika |
Például: népszerű tudományok, ismeretterjesztés, a technikai eszközök szerepe a mindennapi életben. |
EMELT SZINT
|
Témakörök/Konpetenciák |
Követelmények |
|
1. Kommunikatív készségek | |
|
Beszédértés (hallott szöveg értése) |
Hosszabb, nyelvileg és tartalmilag bonyolultabb beszéd, illetve beszélgetés gondolatmenetének követése, a beszélő(k) álláspontjának követése, érzelmeinek, egymáshoz való viszonyának felismerése, a kommunikációs szándékok megértése. |
|
|
Az értési célnak megfelelő stratégia alkalmazása (globális, szelektív, részletes értés). |
|
Beszédkészség |
Összefüggő önálló megnyilatkozás, illetve beszélgetésben való részvétel megadott témákról általánosabb szempontból. |
|
|
A vizsgázó álláspontjának, véleményének szabatos, következetes kifejtése. |
|
|
A kommunikációs szándékoknak megfelelő folyékony és természetes kommunikáció. |
|
|
A szintnek megfelelő kommunikációs stratégiák alkalmazása. |
|
Szövegértés (olvasott szöveg értése) |
Általánosabb jellegű, a jelenkor problémáival kapcsolatos, elvontabb témájú szövegek megértése. |
|
|
A szerző álláspontjának megértése. |
|
|
Érvek és ellenérvek, tények és vélemények elkülönítése. |
|
|
A széles olvasóközönség számára hozzáférhető, közérthető szövegek, szövegrészletek megértése. |
|
|
Az értési célnak megfelelő olvasási stratégia alkalmazása (globális, szelektív, részletes értés). |
|
Íráskészség |
Világos, részletes szöveg létrehozása általánosabb, összetettebb témákban. |
|
|
A vizsgázó álláspontjának, véleményének szabatos, következetes kifejtése. |
|
|
Logikus szerkesztésű és tagolású írásmű létrehozása. |
|
|
Az írott szövegben a mindennapi élet feladataihoz használt szövegtípusok műfaji jellemzőinek és a különböző közlésformák (pl. elbeszélés, leírás, érvelés) sajátosságainak figyelembe vétele. |
|
Egyéb készségek (stratégiák) |
A feladatok megtervezéséhez, megoldásához, értékeléséhez szükséges készségek és technikák alkalmazása. |
|
|
A nyelvi nehézségek áthidalásához szükséges technikák alkalmazása. |
|
2. Nyelvi kompetencia | |
|
|
A vizsgázó tudásszintjének megfelelő szövegfajtákban előforduló lexikai elemek, nyelvi struktúrák felismerése és biztos használata. |
|
|
Az írott és a beszélt nyelv funkcionális használata. |
|
|
A kommunikációs szándékok megvalósításához szükséges nyelvi eszközök meglehetősen biztos alkalmazása. |
|
|
Értelemzavaró (nyelvtani, lexikai és kiejtésbeli) hibák nélküli sikeres kommunikáció. |
|
3. Témák | |
|
Személyes vonatkozások, család |
Például: a család szerepe az egyén és a társadalom életében. |
|
Ember és társadalom |
Például: az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom életében, a fogyasztói társadalom, reklámok. |
|
Környezetünk |
Például: a lakóhely fejlődésének problémái, a környezetvédelem lehetőségei és problémái. |
|
Az iskola |
Például: iskolatípusok és iskolarendszer Magyarországon és külföldön. |
|
A munka világa |
Például: a munkavállalás körülményei, lehetőségei itthon és külföldön. Divatszakmák. |
|
Életmód |
Például: az étkezési szokások hazánkban és külföldön. |
|
Szabadidő, művelődés, zórakozás |
Például: szabadidősport, élsport, veszélyes sportok. |
|
|
A könyvek, a média és az internet szerepe, hatásai. |
|
Utazás, turizmus |
Például: az idegenforgalom jelentősége. |
|
Tudomány és technika |
Például: a tudomány és a technikai fejlődésnek pozitív és negatív hatása a társadalomra, az emberiségre. |
Generali a Biztonságért Alapítvány bemutatása
Generali közlekedésbiztonsági projekt bemutatása
