Témakörök/Kompetenciák

Követelmények

1. Kompetenciák

Források használata és értékelése

Történelmi forrásokból (pl. tárgyi, írásos) információk gyűjtése, következtetések megfogalmazása.

Különböző típusú forrásokból származó információk összevetése.

Képi források (pl. fényképek, karikatúrák, plakátok) megadott szempont szerinti értelmezése.

A történelmi térképek felhasználása az ismeretszerzéshez.

Információk gyűjtése és következtetések levonása egyszerű statisztikai táblázatokból, diagramokból, grafikonokból, kronológiákból.

A tények és feltételezések megkülönböztetése.

Társadalmi viszonyok, kormányzati struktúrák vázlatos ábrázolása.

Annak bemutatása, hogy a vizsgált forrásban miként tükröződik a szerző személyes helyzete.

A részletek iránti érzékenység a források feldolgozása és elemzése során.

Néhány konkrét példán keresztül annak értelmezése, hogy egyes történelmi események és személyek megítélése a különböző történelmi korokban eltérő lehet.

Érvekkel alátámasztott vélemény kialakítása az ellentmondásosan értékelhető eseményekről és személyekről.

A szaknyelv alkalmazása

Történelmi fogalmak azonosítása, helyes használata.

A történelmi fogalmak jelentésváltozásainak ismerete.

Tájékozódás térben és időben

Történelmi helyszínek azonosítása különböző térképeken.

A földrajzi környezet szerepe az egyes történelmi kultúrák és államok kialakulásában.

A történeti fejlődés során kialakult régiók bemutatása térképen.

Egyszerű történelmi térképvázlatok készítése.

A történelmi tér változásainak ismerete.

Konkrét történelmi események térben és időben való elhelyezése.

A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok elnevezésének, sorrendjének, valamint legfontosabb jellemzőinek ismerete.

Különbségek és egybeesések felismerése a világtörténet és a magyar történelem legfontosabb eseményei között.

Európa történetének (ókortól napjainkig) több szempontú korszakolása.

Az eseményeket alakító tényezők feltárása

A tanultak okok és következmények szerinti rendezése.

Annak bizonyítása, hogy a történelmi eseményeknek általában több oka és következménye van.

Különböző típusú okok és következmények megkülönböztetése, azok eltérő jelentőségének felismerése.

A lényeges és kevésbé lényeges szempontok, tényezők megkülönböztetése, mérlegelése.

Példákkal való alátámasztása, hogy nehéz történelmi szituációban az egyes emberek nézetét, döntéseit és cselekedeteit élethelyzetük miként befolyásolja.

Önálló kérdések megfogalmazása a tanult történelmi események okairól és következményeiről.

A változás és a fejlődés közötti különbség értelmezése konkrét példákon.

A különböző történeti régiók eltérő fejlődésének bemutatása.

Aktuális események történelmi előzményeinek bemutatása.

Történelmi analógiák megadott szempontok szerinti keresése, értelmezése.

Szabadon választott példa segítségével hosszabb időtávú történelmi változások bemutatása.

A magyar történelem sorsfordító eseményeinek több szempontú bemutatása.

Személyek, pártok, csoportok szerepének fölismerése egy-egy történelmi esemény alakulásában.

Annak megállapítása, hogy miként függhetnek össze a történelmi események okai, következményei és a benne résztvevők szándékai.

Történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása

Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra.

Népesség, település, életmód.

Egyén, közösség, társadalom.

A modern demokráciák működése.

Politikai intézmények, eszmék, ideológiák.

Nemzetközi konfliktusok és együttműködés.

2. Témakörök

Az ókor és kultúrája

Vallás és kultúra az ókori Keleten.

A demokrácia kialakulása Athénban.

A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása.

Az antik hitvilág, művészet, tudomány.

A kereszténység kialakulása és elterjedése.

A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása.

A középkor

A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői.

A nyugati és a keleti kereszténység.

Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése.

A középkori városok.

Egyházi és világi kultúra a középkorban.

A humanizmus és a reneszánsz Itáliában.

Az oszmán birodalom terjeszkedése.

A középkori magyar állam megteremtése és virágkora

A magyar nép őstörténete és vándorlása.

A honfoglalástól az államalapításig.

Az Árpád-kor.

Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond idején.

A Hunyadiak.

Kultúra és művelődés.

Szellemi, társadalmi és politikai n változások az újkorba

A nagy földrajzi fölfedezések és következményei.

Reformáció és katolikus megújulás.

A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában.

A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás.

Magyarország a Habsburg Birodalomban

A mohácsi csata és az ország három részre szakadása.

Az Erdélyi Fejedelemség virágkora.

A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc.

Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban.

Művelődés, egyházak, iskolák.

A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora

A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata.

A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája.

A XIX. század eszméi.

Az ipari forradalom és következményei.

Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón.

Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik.

A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon

A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései.

A reformkori művelődés, kultúra.

Polgári forradalom.

A szabadságharc.

A kiegyezés előzményei és megszületése.

Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában.

Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése.

Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig

Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék.

A gazdaság a társadalom és életmód új jelenségei a fejlett világban.

A tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában és az olasz fasizmus.

Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság.

A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa.

A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években.

A második világháború előzményei és jelentős fordulatai.

A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői.

A szocialista rendszerek bukása.

Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig

Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei.

A Horthy-rendszer jellege, jellemzői.

A művelődési viszonyok és az életmód.

A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái.

Magyarország részvétele a világháborúban.

A német megszállás, a holokauszt Magyarországon.

Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig

A szovjet felszabadítás és megszállás.

A határon túli magyarság sorsa.

A kommunista diktatúra kiépítése és működése.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc.

A Kádár-rendszer jellege, jellemzői.

A rendszerváltozás.

A jelenkor

A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái.

Az európai integráció története.

A „harmadik világ”.

Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés.

A globális világ kihívásai és ellentmondásai.

A mai magyar társadalom és életmód

Alapvető állampolgári ismeretek.

Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban.

A magyarországi roma társadalom.

A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság.

Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások.