2026. szeptember 05. szombat, Viktor, Lorinc

Pályaorientáció és pályatanácsadás

Bannerhely száma: 206
Méret: 120 x 240 pixel

Képzések, tréningek
DFT-Hungária
Szervezetfejlesztés, vezetőképzés, pályázatok

Magyar nyelv és irodalom

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga célja

A vizsgakövetelményekben a vizsga mindkét szintjén meghatározó szerepet töltenek be a szövegértés, az írásbeli és szóbeli szövegalkotás képességei és tevékenységei. Hangsúlyosak azok a szövegfeldolgozási, elemzési és értelmezési szempontok, nyelvi és irodalmi ismeretek, amelyek a magyar és az európai kulturális hagyomány mellett a jelen világnak, a jelen kultúrájának megértéséhez elengedhetetlenek, amelyek szükségesek az önálló tájékozódáshoz, az ítélőképességhez, az érzelmi, a szociális, az intellektuális élmények megéléséhez és kifejezéséhez. A magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgája olyan kitüntetett alkalom, amely az alábbi célokat követve teszi lehetővé a vizsgázó nyelvi kultúrájának és irodalmi műveltségének minősítését és értékelését.

Az érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- hogyan tudja alkalmazni nyelvi, nyelvhasználati, irodalmi és fogalmi ismereteit, olvasói tapasztalatait a múlt és a jelenkor nyelvi, kulturális jelenségeinek megértésében;

- hogyan képes tudását, gondolatait, véleményét szóban és írásban előadni a vizsgafeladatoknak megfelelő műfajban, a szükséges és lehetséges tartalmakkal, szerkezetben és stílusban;

- önállóan tud-e reagálni különböző korszakok különböző műfajú szépirodalmi, köznapi, tudományos szövegeinek gondolataira, állításaira, következtetéseire;

- képes-e élethelyzetek, döntési szituációk, etikai kérdések, gondolatok, érzelmek, magatartások, szociális beállítódások, elvek, eszmék, érzelmek árnyalt bemutatására, értelmezésére;

- teljesítményében kifejeződik-e önálló gondolkodása, problémalátása, lényegkiemelő és rendszerező képessége, kreativitása, nyelvi-irodalmi kultúrájának egyéni sajátosságai, értékválasztásai;

- tud-e logikusan érvelni, következtetéseit, gondolatait világos nyelvi formában előadni, véleményt alkotni;

- képes-e különböző alkotói magatartások, kifejezésmódok megkülönböztetésére, összevetésére, különböző szövegek elemzésére, összehasonlítására, értelmezésére, értékelésére;

- felismeri-e egy-egy korszak kifejezésmódjának, művészetének találkozási pontjait;

- tud-e irodalmi és nem irodalmi szövegek kérdésfelvetések és válaszok sokféleségében tematikusan és kronológiailag tájékozódni.

A középszintű vizsga a magyar nyelv használatában és az irodalomban tájékozódni tudó ember nyelvi, irodalmi műveltségét, szövegértő és szövegalkotó képességeit, problémalátását, problémamegoldó gondolkodását vizsgálja, így a vizsga a jelöltektől a mindennapi életben és az önművelésben szükséges ismeretszerzési eljárásokat, írásbeli és szóbeli kifejezőképességet, a rendszerezés és alkalmazás alapvető formáit, valamint az elemzés, az értelmezés és az ítéletalkotás képességének bizonyítását várja el.

Az emelt szintű vizsga elsősorban a felsőoktatásban tovább tanulni szándékozó vizsgázó képességeit és ismereteit vizsgálja. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vizsga a jelöltektől a középszintű követelményeket meghaladó bonyolultabb ismeretszerzési eljárásokat, összetettebb rendszerezési, alkalmazási összehasonlítási, és elemzési szempontokat, valamint magasabb fokú gondolkodási, önállóbb ítéletalkotási képességeket várja el, az olvasottság, a nyelvi, irodalmi, fogalmi ismeretek, tények, összefüggések tágabb körét kéri számon.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT ÉS EMELT SZINT

Témakörök/képességek	Követelmények
Szövegértés
Információk feldolgozása és megítélése	Nyomtatott és elektronikus közlések információinak célirányos és kritikus használata.
Szépirodalmi és nem irodalmi szövegek értelmezése	A szövegértési képesség bizonyítása különféle szakmai-tudományos, publicisztikai, gyakorlati, szépirodalmi szövegek értelmezésével, összehasonlításával.
	Különböző szövegértelmezési eljárások alkalmazása.
Szövegalkotás
Írásbeli kifejezőképesség	Különböző témákban, különböző műfajokban széles körű olvasottságon alapuló tájékozottság és személyes vélemény megfogalmazása a műfajnak, a témának, a címzettnek megfelelő szabatossággal.
	Kérdéskör, kérdés, probléma írásbeli megvitatása, a téma több nézőpontú értékelését is magában foglaló vélemény, álláspont, következtetés megfogalmazása az érvelés módszerével.
	Hivatalos írásművek nyelvi normáinak alkalmazása
	A köznyelvi norma alkalmazása, biztos helyesírás, rendezett, olvasható kézírás, a helyesírási és a nyelvhelyességi hibák javításának képessége.
Beszéd, szóbeli szövegalkotás
	A beszédhelyzetnek, a műfajnak és a témának megfelelő tartalmú, szóhasználatú lényegre törő, világos felépítésű, kifejtett közlés.
	Memoriter: teljes művek és részletek szöveghű előadása.
Fogalmi műveltség
Fogalomismeret, fogalomhasználat	Nyelvi és irodalmi fogalmak beszédhelyzetnek, témának, megfelelő helyénvaló alkalmazása.
	Fogalmak értelmezése.

KÖZÉPSZINT

Témakörök	Követelmények
1. Magyar nyelv
1.1. Ember és nyelv	A nyelv mint jelrendszer.
	A beszéd mint cselekvés.
	A nyelv és a gondolkodás viszonya.
	Nyelvcsalád, nyelvtípus.
	A nyelvhasználat társadalmi vonatkozásai.
1.2. Kommunikáció	A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal.
	A kommunikáció interdiszciplináris jellege.
	Jel, jelrendszer.
	Nyelvi és vizuális kommunikáció.
	A nyelvhasználat, mint kommunikáció.
	Kommunikációs funkciók és közlésmódok.
	Személyközi kommunikáció.
	A tömegkommunikáció.
1.3. A magyar nyelv története	Változás és állandóság a nyelvben.
	A magyar nyelv rokonsága.
	A magyar nyelv történetének fő szakaszai. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, Ó-magyar Mária-siralom.
	Nyelvművelés.
1.4. Nyelv és társadalom	Társadalmi és területi nyelvváltozatok.
	Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban.
	Kisebbségi nyelvhasználat.
	A határon túli magyar nyelvűség.
	Tömegkommunikáció és a nyelvhasználat.
1.5. A nyelvi szintek	Hangtan.
	Alaktan és szótan.
	Mondattan.
	A mondat szintagmatikus szerkezete.
	A mondat a szövegben.
	Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban. Szókincs és frazeológia.
1.6. A szöveg	A szöveg és a kommunikáció.
	A szöveg szerkezete és jelentése.
	Szövegértelmezés.
	A szöveg szóban és írásban.
	Az intertextualitás.
	A szövegtípusok.
	Szöveg a médiában.
1.7. A retorika alapjai	A nyilvános beszéd.
	Érvelés, megvitatás, vita.
	A szövegszerkesztés eljárásai.
1.8. Stílus és jelentés	Szóhasználat és stílus.
	A szójelentés.
	Állandósult nyelvi formák.
	Nyelvi, stilisztikai változatok.
	Stíluseszközök.
	Stílusréteg, stílusváltozat.
2. Irodalom
2.1. Szerző, művek
2.1.1. Életművek a magyar irodalomból	Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila.
	Az életmű: az életút jelentős tényei, a főbb művek szövegismeretén alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között.
	Memoriterek.
2.1.2. Portrék	Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János.
	Két-három lírai és/vagy néhány epikai/drámai alkotás bemutatása, értelmezése.
	Memoriterek.
2.1.3. Látásmódok	Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos.
	Választandó legalább három szerző a felsoroltak közül. (A lista bővíthető legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel.)
2.1.4. A kortárs irodalomból	Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy epikai művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból.
	Irodalmi nyilvánosság; nyomtatott szöveg, digitális közlés.
2.1.5. Világirodalom	Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia.
	A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzői és egy-két kiemelkedő képviselője.
2.1.6. Színház és dráma	Színház és dráma különböző korszakokban.
	1-1 mű értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája.
2.1.7. Az irodalom határterületei	Az irodalom kulturális határterületei. Népköltészet, műköltészet, folklór.
	Az adaptáció - irodalom filmen, dalszövegben, a virtuális valóságban.
	A szórakoztató irodalom hatáskeltő eszközei, egy-két tipikus műfaja.
	Mítosz, mese és kultusz. Sikerek, divatjelenségek.
	Az irodalmi ismeretterjesztés nyomtatott és elektronikus műfajai.
2.1.8. Regionális kultúra	Interkulturalitás.
	A régió, a tájegység, a település irodalmi, kulturális hagyományai.
	Kisebbségi irodalmak.
	Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok bemutatása.
2.2. Értelmezési szintek, megközelítések
2.2.1. Témák, motívumok	Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése.
	Az olvasott művekben motívumok, témák változatainak felismerése, értelmezése.
2.2.2. Műfajok, poétika	Műnemek, műfajok. Poétikai fogalmak alkalmazása.
2.2.3. Korszakok, stílustörténet	A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a középkortól a szimbolizmusig.

EMELT SZINT

Témakörök	Követelmények
1. Magyar nyelv
1.1. Ember és nyelv	A nyelv mint jelrendszer.
	A beszéd mint cselekvés.
	A nyelv és a gondolkodás viszonya.
	Nyelvcsalád, nyelvtípus.
	A nyelvhasználat társadalmi vonatkozásai.
	A nyelvi változás, a nyelv mint változó rendszer.
1.2. Kommunikáció	A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal.
	Jel, jelrendszer.
	Nyelvi és vizuális kommunikáció.
	A nyelvhasználat mint kommunikáció.
	Kommunikációs funkciók és közlésmódok.
	Személyközi kommunikáció.
	A tömegkommunikáció.
	Társadalmak és kultúrák jelrendszerei.
1.3. A magyar nyelv története	Változás és állandóság a nyelvben.
	A magyar nyelv rokonsága.
	A magyar nyelv történetének fő szakaszai. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, Ó-magyar Mária-siralom.
	Életmód és szókincs összefüggései. A szókészlet rétegei.
	Régi magyar irodalmi szövegek bemutatása.
	Az egységes írott nyelvi norma kialakulása.
	A nyelvművelés szerepe.
1.4. Nyelv és társadalom	Társadalmi és területi nyelvváltozatok.
	Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban.
	Egy nyelvjárás bemutatása.
	Kisebbségi nyelvhasználat.
	A határon túli magyar nyelvűség.
	Kétnyelvűség, kettős nyelvűség.
	Nyelvpolitika, nyelvi tervezés.
	Tömegkommunikáció és a nyelvhasználat.
1.5. A nyelvi szintek	A leíró grammatika mint a magyar nyelvi rendszer modellje. Hangtan.
	Alaktan és szótan.
	Mondattan.
	A mondat szintagmatikus szerkezete.
	A mondat a szövegben.
	Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban. Szókincs és frazeológia.
1.6. A szöveg	A szöveg és a kommunikáció.
	A szöveg pragmatikai, szemantikai és grammatikai megközelítése.
	A szöveg szerkezete és jelentése.
	Szövegértelmezés.
	A szöveg szóban és írásban.
	Az intertextualitás.
	A szövegtípusok.
	Szöveg a médiában. Médiaközlések elemzése.
1.7. A retorika alapjai	A retorika jelentősége és alkalmazásának társadalmi színterei.
	A nyilvános beszéd.
	Érvelés, megvitatás, vita.
	A szövegszerkesztés eljárásai.
1.8. Stílus és jelentés	Szóhasználat és stílus.
	A szójelentés.
	Állandósult nyelvi formák.
	Nyelvi, stilisztikai változatok.
	Stíluseszközök.
	Stílusréteg, stílusváltozat.
	Stílus és norma koronkénti változatai.
2. Irodalom
2.1. Szerző, művek
2.1.1. Életművek a magyar irodalomból	Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila.
	Az életmű: az életút jelentős tényei, a főbb művek szövegismereten alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között.
	Irányzatok, szellemi kötődések.
	Művek hatása, utóélete az irodalmi-kulturális hagyományban.
	Memoriterek.
2.1.2. Portrék	Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János.
	Három-négy lírai és/vagy egy-két epikai néhány epikai/drámai alkotás több szemponton alapuló értelmezése.
	Összefüggések a korszak irányzataival, korstílussal.
	Etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozások.
	Művek hatása, utóélete az irodalmi-kulturális hagyományban.
	Memoriterek.
2.1.3. Látásmódok	Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos.
	Választandó legalább négy szerző a felsoroltak közül. (A lista bővíthető legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel.)
	Összefüggések a korszak irányzataival, korstílussal.
	Etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozások
	Művek hatása, utóélete az irodalmi-kulturális hagyományban.
2.1.4. A kortárs irodalomból	Egy költő néhány versének; egy-egy drámaíró, illetve prózaíró 1-2 művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból.
	Irodalmi nyilvánosság; nyomtatott szöveg, digitális közlés.
2.1.5. Világirodalom	Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia.
	Középkor, reneszánsz, barokk, felvilágosodás, romantika, a XIX. század második fele, avantgárd és a XX. század első fele, a XX. század második fele és a kortárs világirodalom jellemzői, korszakonként két mű bemutatása.
2.1.6. Színház és dráma	Színház és dráma különböző korszakokban.
	Egy-egy mű értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája.
	Egy-egy dráma elemzése: Ibsen, Csehov, epikus színház, abszurd dráma.
2.1.7. Az irodalom határterületei	Az irodalom kulturális határterületei. Népköltészet, műköltészet, folklór.
	Az adaptáció - irodalom filmen, dalszövegben, a virtuális valóságban.
	A szórakoztató irodalom hatáskeltő eszközei, egy-két tipikus műfaja.
	„Magas” (elit) művészet és a tömegkultúra viszonyának problémája egy korszakban.
	Mítosz, mese és kultusz.
	Az irodalmi ismeretterjesztés nyomtatott és elektronikus műfajai.
2.1.8. Regionális kultúra	Interkulturalitás.
	A régió, a tájegység, a település irodalmi, kulturális hagyományai.
	Kisebbségi irodalmak.
	Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok bemutatása.
2.2. Értelmezési szintek, megközelítések

« Vissza az előző oldalra

Partnereink
SaSFly.net – VPS, domain, weboldal és IT-biztonság
Webhosting és VPS saját budapesti szervereken
Domain-regisztráció és DNS
Fábián Ügyvédi Iroda – peres és gazdasági jog
Amerikai ügyvéd – vízum, zöldkártya, cégalapítás

FISZ – Generali Közlekedésbiztonsági kampány

Generali a Biztonságért Alapítvány bemutatása

Generali közlekedésbiztonsági projekt bemutatása

FISZ pályázat és a helyszín bemutatása

Letölthető közlekedésbiztonsági kiadványaink

Ajánló

Jogi segítségre van szüksége?
Fábián Ügyvédi Iroda – peres és gazdasági jogi megoldások KKV-knak és magánszemélyeknek, Budapest.

Amerikai ügyek magyarul
Szabo Law Group – vízum, zöldkártya, amerikai cégalapítás, floridai ingatlan.

Weboldal, tárhely, biztonság
SaSFly.net VPS és webhosting – a fisz.hu is itt fut.

Fogalomtár

RSS feed

Képzéskereső

hol
szöveg
típus
téma
forma

Sajtószoba

A FISZ Szerkesztőség és Hírügynökség fő tevékenysége a sajtó képviselői számára biztosított rendszeres hírszolgáltatás.

Regisztrációhoz kérjük, kattintson ide!

Magyar nyelv és irodalom

Követelmények

FISZ – Generali Közlekedésbiztonsági kampány