|
|
Az írásbeli vizsga időtartama Az írásbeli feladatok kidolgozásához – ha a részletes követelmény- és vizsgaleírás másképp nem rendelkezik – a vizsgázónak vizsgatantárgyanként rendelkezésre álló maximális idő:
a) középszintű vizsga esetén három óra (180 perc),
b) emelt szintű vizsga, továbbá a vizsga szintjétől függetlenül magyar nyelv és irodalom, valamint az anyanyelv (nemzetiségi nyelv) és irodalom vizsgatárgy esetén négy óra (240 perc).
Az írásbeli vizsga idejére a részletes követelmény- és vizsgaleírás két óránál (120 perc) rövidebb időt nem állapíthat meg.
Ha az írásbeli vizsgát bármilyen esemény megzavarja, a kiesett idővel a rendelkezésre álló időt meg kell növelni.
Ha az írásbeli vizsgán több feladatlapot kell megoldani, az egyes vizsgatantárgyak írásbeli vizsgájához rendelkezésre álló idő felhasználásához, felosztásához a feladatlap további rendelkezéseket állapíthat meg.
Az írásbeli vizsgán csak a központilag kiadott feladatlapon, valamint a vizsgát szervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapokon, feladatlapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát kék vagy fekete színű tintával (golyóstollal) kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja az írógép, számítógép használatát. A ki nem osztott feladatlapokat az írásbeli vizsga befejezéséig az igazgató az irodájában őrzi.
Az íróeszközökről és a segédeszközökről a vizsgázók gondoskodnak. A részletes vizsgakövetelmény és vizsgaleírás határozza meg, hogy melyek azok az eszközök, amelyekről az iskolának kell gondoskodnia. A segédeszközöket a vizsgázók egymás között nem cserélhetik.
A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti az azonosító jelét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni.
Az írásbeli vizsga alatt a helyiséget csak indokolt esetben lehet elhagyni, s lehetőleg egyidejűleg csak egy vizsgázónak. A folyóson a felügyelő tanár gondoskodik arról, hogy a vizsgázók ne kerülhessenek kapcsolatba senkivel.
A helyiséget elhagyó vizsgázó átadja vizsgadolgozatát a felügyelő tanárnak, aki a távozás és a visszaérkezés pontos idejét – azon a helyen, ahol az írásbeli munka félbemaradt – arra rávezeti.
Az írásbeli munka befejezése után a vizsgázó a megoldást tartalmazó vizsgadolgozatot az üres feladatlapokkal, a piszkozatot tartalmazó áthúzott lapokkal együtt belehelyezi az azonosító jelét tartalmazó borítékba, és nyitva átadja a felügyelő tanárnak. A felügyelő tanár – a vizsgázó jelenlétében – ellenőrzi, hogy a vizsgadolgozaton, a borítékon és a jegyzékben szereplő azonosító jelek megegyeznek-e. Ezt követően a vizsgázó jelenlétében leragasztja a borítékot. A felügyelő tanár a jegyzéken és a jegyzőkönyvben feljegyzi a befejezés időpontját, és aláírja. A vizsgázó a boríték lezárása után a jegyzék aláírásával igazolja, hogy az azonosító jelek egyeztetése megtörtént, majd távozik a vizsga részére elkülönített épületrészből.
A felügyelő tanárok az írásbeli vizsgáról jegyzőkönyvet vezetnek. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésrendet és a vizsga menetével kapcsolatos eseményeket. A jegyzőkönyvet a felügyelő tanár az igazgató részére történő átadás előtt aláírja.
Ha a felügyelő tanár az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja, és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A felügyelő tanár a folyóson lévő felügyelő tanár útján értesíti az igazgatót.
Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik mielőtt a válaszadást befejezné, az adott vizsgatantárgyból pótlóvizsgát tehet.
Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik, az adott vizsgatantárgyból javítóvizsgát tehet.
Az írásbeli vizsga javítása
Az írásbeli vizsga feladatlapjait a szaktanár kijavítja, a hibákat, tévedéseket a tanuló által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli.
A vizsgakérdésekre kidolgozott megoldásokat az útmutató alapján kell javítani és értékelni.
Ha a szaktanár a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az igazgatót.
Az igazgató által megadott határidőre a szaktanár benyújtja a kijavított vizsgadolgozatokat az igazgatónak. A vizsgabizottság jegyzője a szaktanár által javasolt értékelést az osztályozó ívre rávezeti.
A szaktanár a kijavított vizsgadolgozatra rávezeti az általa javasolt pontszámot, a javítás időpontját, majd aláírásával látja el, és az igazgató által meghatározott időben a borítékokkal együtt átadja az igazgató részére. Az igazgató – a szaktanárral közösen – rávezeti a kijavított vizsgadolgozatra a vizsgázó nevét.
A dolgozat megtekintése
Az írásbeli vizsgakérdések megoldására adott szaktanári értékelést a szóbeli vizsga előtt nyilvánosságra kell hozni. A vizsgadolgozatot és az útmutatót a vizsgázó, a vizsgabizottság elnökéhez történő megküldés előtt, az iskola képviselőjének jelenlétében, az igazgató által meghatározott helyen és időben megtekintheti, azokról kézzel másolatot készíthet, és az értékelésre észrevételt tehet.
Ha az iskolában a feltételek rendelkezésre állnak, a vizsgázó kérésére a saját vizsgadolgozatáról másolatot kell készíteni. A másolat elkészítésével kapcsolatos költségeket – az igazgató rendelkezése szerint – meg kell téríteni. A megtekintésre, a másolat készítésére egy munkanapot – nyolc órát – kell biztosítani.
A vizsgázó észrevételeit a megtekintést követő első munkanap végéig – tizenhat óráig – adhatja le. A vizsgázókat az írásbeli vizsga megkezdése előtt tájékoztatni kell arról, hogy hol és mikor tekinthetik meg az általuk elkészített vizsgadolgozatokat, és tehetnek észrevételt a szaktanár értékelésére.
Ha a vizsgázó szabálytalanságot követett el, a vizsgabizottság a cselekmény súlyosságának mérlegelésével a következő döntést hozhatja:
a) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt;
b) az adott vizsgatárgyból a vizsgázót javítóvizsgára utasítja;
c) a vizsgázót valamennyi vizsgatárgyból javítóvizsgára utasítja.
------------------------------------------------------------------
Az egyes vizsgatantárgyból tett emelt szintű érettségi vizsgára vonatkozó külön szabályok
Ha a vizsgázó a vizsgatárgyból emelt szintű érettségi vizsgát tesz, a vizsgatárgyak központi vizsgakövetelmények alapján kiadott feladatlapjain elkészített vizsgadolgozatok javításáról, értékeléséről az országos vizsgaközpont gondoskodik. Az emelt szintű érettségi vizsga írásbeli feladatlapjainak és útmutatóinak kidolgozásába be kell vonni az érdekelt felsőoktatási szakcsoportok képviselőjét. A közreműködés rendjét az érdekeltek közösen állapítják meg.
Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket a következő eltéréssel kell alkalmazni:
a) a vizsgázót külön, kizárólag az emelt szintű vizsgán részt vevőkből álló vizsgacsoportba kell beosztani;
b) a feladatlapokat a felügyelő tanár veszi át az országos vizsgaközponttól, és viszi magával a vizsga helyszínére;
c)a vizsgadolgozatokat tartalmazó borítékokat, valamint a lezárt és hitelesített borítékban az emelt szintű vizsgacsoportok vizsgáztatási jegyzékeit, továbbá az esetleges szabálytalanságok kivizsgálásával kapcsolatosan elkészített jegyzőkönyveket a vizsga napján át kell adni az országos vizsgaközpont megbízottjának;
d) a feladatlapok kijavítása, értékelése az országos vizsgaközpont által felkért szakértő feladata;
e) minden írásbeli feladatlapot két szakértőnek kell javítani, a vizsgázó teljesítményét a szakértők közösen értékelik;
f) a vizsgaközpont a kijavított feladatlapokat az igazgatónak megküldi oly módon, hogy a feladatlapokat a vizsgázó meg tudja tekinteni,
g) az írásbeli vizsgán feltárt szabálytalanságról értesíteni kell az országos vizsgaközpontot, az országos vizsgaközpontnak javaslatot kell tenni a minősítésre arra az esetre, ha a vizsgabizottság a szabálytalanságot megállapítja, és arra az esetre, ha megállapítja, hogy nem történt szabálytalanság; hasonló módon kell az értékelést elkészíteni, ha az országos vizsgaközpontban történő javítás során következtetnek szabálytalanság elkövetésére;
h) az igazgató a vizsgázónak a kijavított vizsgadolgozatra benyújtott észrevételét a vizsgadolgozattal együtt megküldi az országos vizsgaközpontnak, az észrevételt az országos vizsgaközpont egy másik, a vizsgadolgozat értékelésében közre nem működő szaktanárral megvizsgáltatja, s annak eredményeképpen a vizsgadolgozat értékelését megváltoztatja vagy helybenhagyja;
i) az igazgató az országos vizsgaközpont által megküldött feladatlapokat és a feladatlapokra benyújtott észrevételekkel kapcsolatos döntéseket továbbítja a vizsgabizottság elnökének.
A vizsgabizottság az előzetes értekezleten tudomásul veszi az országos vizsgaközpont értékelését, és azt rávezeti az osztályozó ívre.
Ha a vizsgabizottságnak ki kell vizsgálnia az írásbeli vizsgán elkövetett szabálytalanságot, a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatosan hozott döntésétől függően fogadja el az országos vizsgaközpont értékelését.
Ha a vizsgázó központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyból emelt szintű szóbeli érettségi vizsgát tett, a tantárgyi bizottság az egyéni osztályozó ívet legkésőbb a vizsga napját követő első munkanapon elküldi a vizsgabizottságnak. A vizsgabizottság a tantárgyi bizottság javaslatát tudomásul veszi. Ha a vizsgabizottságnak ki kell vizsgálnia a szóbeli vizsgán elkövetett szabálytalanságot, a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatosan hozott döntésétől függően fogadja el a tantárgyi bizottság értékelését. A vizsgabizottság döntése meghozatalához kikérheti a tantárgyi bizottság elnökének véleményét.
Generali a Biztonságért Alapítvány bemutatása
Generali közlekedésbiztonsági projekt bemutatása
