Hogyan számoljam a pontjaimat?

Sőt, a hozzáértők a rendszer egyszerűsödését várják az újabb reformtól. Szerintük így könnyebb lesz kalkulálni, hiszen ahány százalékra teljesít a diák az érettségin, pontosan annyi felvételi pontot kap majd érte. További pozitív változás, hogy a pluszpontok aránya nőni fog, hiszen a megszerezhető pontszámmennyiségnek közel 20 százalékát a többlettudásért járó pontokból lehet majd összeszedni.

Az érettségi tétje nagy

A felvételi pontok számításánál továbbra is két módszer lesz érvényes: vagy az érettségi pontok kétszeresét, vagy a tanulmányi és az érettségi pontok összegét veszik majd figyelembe attól függően, hogy a jelentkező számára melyik pontszámítás a kedvezőbb. A különbség az, hogy az új rendszer 200 tanulmányi és 200 érettségi ponttal számol, s ehhez jöhet 80, különböző jogcímeken kapható többletpont. Így áll össze a maximálisan elérhető összpontszám, a 480 pont. A tanulmányi pontot úgy állapítják meg, hogy veszik a magyar nyelv és irodalomból (átlag), történelemből, matematikából, egy idegen nyelvből (vagy nemzetiségi nyelv és irodalomból) és egy választott tárgyból a két utolsó tanult évben szerzett év végi érdemjegyek összegének kétszeresét (ez legfeljebb 100 pont). Ehhez adják hozzá az érettségi vizsga eredményei közül a négy kötelező és a szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredményének átlagát, egész számra kerekítve (legfeljebb 100 pont). Az érettségi pontokat az adott képzési területen előírt érettségi tárgyak közül a jelentkező számára leginkább kedvező két tárgy vizsgaeredményéből számolják. A pontok száma mind közép-, mind emelt szinten egyenlő az érettségi vizsgán elért százalékos eredménnyel (maximum 200 pont). Amennyiben a felvételin több előírt tárgyból választhat a jelentkező, és ezek közül kettőnél többől van érettségi eredménye, a feltüntetett tárgyak eredményei közül automatikusan a legjobbakat számítják. Nézzük meg ezt a gyakorlatban! Van egy tanuló, aki kommunikáció és médiatudomány szakra szeretne bekerülni. Ha nagyon jól sikerült az adott képzési területen előírt tantárgyakból az érettségije, például magyarból és angolból is 100 százalékosan teljesített, akkor ő kétszáz érettségi pontot szerzett. Mivel lehetőség van ezek duplázására, így neki már megvan 400 felvételi pontja. Ő az ideális felvételiző.

Egy másik diák inkább a műszaki pályát választaná. Matematikából 89, fizikából pedig 90 százalékosra érettségizett, így érettségi pontjainak az összege 179 lett. Viszont az utolsó két évben kitűnő tanuló volt, tehát van még 100 pontja. A többi érettségi tárgyból százszázalékosan teljesített, így még 96 pontot szerzett. Így az ő összpontszáma 375 lett.

A többletpontok száma döntő lehet

k határidői a következőképpen

Különböző módszerekkel tehetünk szert az összesen 80 többletpontra. Érdemes emelt szintű érettségi vizsgát tenni, hiszen a legalább 30 százalékos eredménnyel tantárgyanként máris 40 pontot szereztünk. Nyelvvizsgával maximum 50 pontra tehetünk szert. Középfokú, C típusú államilag elismert nyelvvizsga után 35, felsőfokú C típusú nyelvvizsga után 50 többletpont jár. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítésért, technikusi képesítő bizonyítványért – amennyiben szakiránynak megfelelő – 30 többletpontot kaphatunk. Fontos, hogy egy jelentkező abban az esetben is csak 80 pontra jogosult, ha a különböző jogcímek alapján elért többletpontjainak összege ezt meghaladná.

Nem szabad megfeledkezni róla, hogy jövőre is megmarad az előnyben részesítés szabálya. Ilyen jogcímen maximum 50 pluszpont szerezhető majd, amit fogyatékossággal élők, gyermekük gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülők kaphatnak meg. A hátrányos helyzetű jelentkező, ha azt a megfelelő dokumentumokkal igazolja, minden jelentkezési helyén 25 többletpontra jogosult, további 25 pontot pedig azok kaphatnak, akiket tartós nevelésbe vettek, vagy szüleik legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányaikat fejezték be.

Könnyebb lesz az értékelés

A rendszer változásának szükségességét főleg az indokolta, hogy 2005 óta hagyományos érettségi vizsgával is be lehet kerülni a felsőoktatásba. A rendszer igazságtalansága viszont az volt, hogy ugyanúgy megkapta a maximális pontszámot az is, aki 90, és az is, aki 100 százalékos szinten teljesített az érettségin. Így fordulhatott elő az, hogy nívósabb szakokon a felvételizők közül a keretlétszámban meghatározottnak a többszöröse érte el a maximálisan megszerezhető 144 pontot. Ez sokszor nehéz helyzetbe hozta az intézményeket. A százalékos átszámítással ehhez hasonló eset már nem nagyon történhet, hiszen az új rendszer jóval differenciáltabbá teszi a pontszámítást. Természetesen azt a legkisebb pontértéket is minimalizálták, amit egy jelentkezőnek el kell érnie ahhoz, hogy felsőfokú tanulmányokba kezdhessen. Ez jövőre 160 pont lesz.