Mi a képzés menete? (természettudományos pálya)

BIOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: biológia

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: biológus

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Biologist

3. Képzési terület: természettudomány

4. Képzési ág: élő természettudomány

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan biológusok képzése, akik természettudományos, matematikai, kémiai, fizikai és informatikai alapismereteik birtokában képesek a biológia legfontosabb összefüggéseinek az elemzésére, új biológiai ismeretek megszerzésére. Ismerik tudományterületükön a legfontosabb kutatási módszereket. Gyakorlati és laboratóriumi ismereteik alapján alkalmasak biológiai feladatok megtervezésére, megoldására és értékelésére, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Az alapfokozat birtokában a biológusok képesek:

– a biológia legfontosabb összefüggéseinek az elemzésére, az alapelvek gyakorlati alkalmazására;

– a kutatás legalapvetőbb módszereinek az alkalmazására;

– laboratóriumi és terepi feladatok megoldására, laboratóriumi technikák, műszerek használatára, számítógépes adatfeldolgozás alkalmazására;

– a kutatói modult elvégzők önálló biológiai tudományos probléma felvetésére, egyszerűbb kísérleti megoldások tervezésére, kivitelezésére és értékelésére.

Az alapfokozat birtokában a biológusok alkalmasak:

– laboratóriumi és terepi műveletek elvégzésére;

– kísérletek tervezésére, kivitelezésére és alkalmazására.

Az alapszakon végzettek rendelkeznek együttműködő, kapcsolatteremtő képességgel, kommunikációs készséggel, idegen nyelvtudással, minőség iránti igénnyel, felelősségtudattal.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– általános társadalom- és természetudományi alapismeretek: 20-40 kredit

matematika, informatika, kémia, fizika, földtudomány, biológia;

– szakmai alapozó ismeretek: 28-46 kredit

biokémia, sejtbiológia, növényszervezettan, növényrendszertan, állatszervezettan,

állatrendszertan;

– szakmai törzsanyag: 30-60 kredit

összehasonlító élettan, növényélettan, humánbiológia, genetika, mikrobiológia, molekuláris biológia és biotechnológia, ökológia és biogeográfia, evolúcióbiológia, etológia, természet- és környezetvédelem, differenciált szakmai ismeretek;

– differenciált szakmai ismeretek: 50-60 kredit

sejt- és molekuláris biológus és szupraindividuális biológus szakirányokhoz tartozó speciális ismeretkörök;

tanári szakirány: a második szak szakterületi ismeretei, továbbá pedagógia, pszichológia.

9. Szakmai gyakorlat:

A gyakorlati képzés az elméleti anyag mélyebb megértését, a gyakorlati módszerek, eljárások megismerését szolgálja.

10. Nyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.

FIZIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: fizika

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc),

– szakképzettség: fizikus

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Physicist

3. Képzési terület: természettudományi

4. Képzési ág: élettelen természettudomány

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja fizikusok képzése, akik megszerzett ismeretek birtokában képesek tanulmányaikat a képzés második ciklusában folytatni, ill. egyénileg és szervezett formában további tanulmányokat végezni. Általános műveltségük, korszerű természettudományos szemléletmódjuk képessé teszi őket arra, hogy a műszaki és gazdasági életben, valamint az államigazgatásban irányító, szervező részfeladatokat lássanak el.

Alapfokozat birtokában a fizikus – a várható szakirányokat is figyelembe véve –ismeri:

– a fizika alapvető jelenségeit és az értelmezésükhöz szükséges alaptörvényeket;

– a megszerzett ismeretek birtokában képes további tanulásra, szakmai ismereteinek bővítésére.

Alapfokozat birtokában a fizikus – a várható szakirányokat is figyelembe véve –alkalmas:

– a fizika, ill. szakirányú ismeretek alkalmazására az ipari, gazdasági, oktatási és államigazgatási területen felmerülő kérdésekben;

– fizikai mérések elvégzésére, gyakorlati problémák megoldására más szakemberekkel együttműködve;

– fejlesztési folyamatok fizikán alapuló részének tervezésére és szervezésére;

– a mindennapi életben felmerülő természettudományosan értékelhető problémák nem szakemberek számára történő megfogalmazására;

– a természettudománnyal és a tudományszervezéssel kapcsolatos kérdések kommunikálására.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– alapozó ismeretek: 20-30 kredit

matematika; informatika és elektronika; természettudományos és közismereti alapismeretek, általános gazdasági és menedzsment, minőségügyi és környezetügyi, EU ismeretek;

– szakmai törzsanyag: 40-70 kredit

mechanika; hullámok és optika; termodinamika és statisztikus fizika alapjai;

elektromágnesség, relativitáselmélet alapjai; atomfizikai és kvantumfizikai alapjai;

kondenzált anyagok fizikája; mag és részecskefizika; fizikai laboratóriumok;

– differenciált szakmai ismeretek: 50-110 kredit

a) fizikus szakirány: elméleti fizika; felsőbb matematika; informatika és elektronika;

fizikai laboratóriumok; természettudományos alapismeretek; speciális fizikai ismeretek;

b) környezetfizika, biofizika, alkalmazott fizika szakirányok: elméleti fizika;

programozási ismeretek; felsőbb matematika; természettudományos alapismeretek, illetve szakirányú ismeretek;

c) tanári szakirány: második szak szakterületi ismeretei, elméleti fizika, egyéb természettudományos alapismeretek, speciális fizikai ismeretek, pedagógia pszichológia ismeretek.

9. Szakmai gyakorlat:

A gyakorlati képzés az elméleti anyag mélyebb megértését, a gyakorlati módszerek,

eljárások megismerését szolgálják.

10. Nyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.

KÉMIA ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: kémia

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc),

– szakképzettség: vegyész

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Chemist

3. Képzési terület: természettudomány

4. Képzési ág: élettelen természettudomány

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan vegyészek képzése, akik elméleti és gyakorlati kémiai ismeretekkel, a rokon szakterületeken (pl. matematika, fizika, informatika, szakmai idegen nyelv) elfogadható alapismeretekkel rendelkeznek és az alapfokozat birtokában alkalmassá válnak elsősorban gyakorlati feladatok és problémák felismerését és önálló megoldását igénylő munkakörök ellátására a vegyipari termelésben, analitikai, minőségbiztosítási laboratóriumokban, valamint igazgatási, környezetgazdálkodási és környezetvédelemi területeken. Kellő mélységű ismerettel rendelkezzenek a képzés második ciklusát folytatni, illetve egyénileg és szervezett formában további tanulmányokat végezni.

Alapfokozat birtokában a vegyész – a várható szakirányokat is figyelembe véve –

ismeri:

– a legfontosabb kémiai laboratóriumi módszerek elvét és gyakorlati alkalmazhatóságukat;

– munkája eredményeit – szakmai és nem szakmai körök számára – hatékonyan tudja kommunikálni idegen nyelven és az informatika eszközeit is felhasználva;

– képes továbbképzések segítségével új kompetenciákat elsajátítani.

Alapfokozat birtokában a vegyészek – a várható szakirányokat is figyelembe véve –

alkalmasak:

– elsősorban gyakorlati problémák és feladatok felismerésére és önálló megoldására a vegyipari termelésben, akadémiai és ipari kutatóintézetekben, agrokémiai, élelmiszeripari, növényvédelmi, minőségbiztosítási, egészségügyi analitikai laboratóriumokban, valamint igazgatási, környezetgazdálkodási és környezetvédelemi területeken a napi műszerüzemeltetési, rutinmérési feladatok ellátására;

– a laboratóriumi nagyműszerek felelősségteljes működtetésére;

– a szakterületén önálló döntéshozatalra;

– munkájukat minőségtudattal, sikerorientáltsággal és megfelelő értékszemlélettel végezni.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– természettudományos alapozó ismeretek: 14-24 kredit

matematika, fizika, informatika, általános gazdasági és menedzsment, minőségügyi és környezetügyi, EU ismeretek;

– szakmai törzsanyag: 82-92 kredit

általános, szervetlen, analitikai, alkalmazott, szerves és fizikai kémia;

– differenciált szakmai ismeretek: 50 kredit

vegyész szakirányon: fizikai kémia, anyagtudomány; környezetkémia és -analitika;

szerves kémia és biokémia; a makromolekuláris és polimerkémia; természettudományos ismeretek;

tanári szakirány: második szak szakterületi ismeretei, elméleti kémia, egyéb természettudományos alapismeretek, speciális kémiai ismeretek, pedagógiai, pszichológiai ismeretek.

9. Szakmai gyakorlat:

A gyakorlati képzés az elméleti anyag mélyebb megértését a gyakorlati módszerek,

eljárások megismerését szolgálják.

10. Nyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.

FÖLDRAJZ ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: földrajz

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: geográfus

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Geographer

3. Képzési terület: természettudomány

4. Képzési ág: föld- és földrajztudományi

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan geográfusok képzése, akik korszerű természettudományos szemléletmódjuk, valamint idegen nyelvtudásuk birtokában képesek a szakterületükön önálló ismeretszerzésre. Elsajátítják a természeti, társadalmi-gazdasági és települési környezet megértéséhez szükséges elméleti és módszertani alapokat, ismereteket szereznek a környezet működéséről, a természeti és társadalmi-gazdasági környezetről. Továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Az alapfokozat birtokában a geográfusok képesek:

– a földrajzi szakirodalom feldolgozására, kritikai értékelésére;

– a Földön lejátszódó természeti és társadalmi folyamatok sajátosságainak és kölcsönhatásainak felismerésére;

– a természet- és társadalom-földrajzi rendszer fő elemeinek ismeretében értelmezni azok törvényszerűségeit, szerkezetüket, kölcsönhatásaikat és változásaikat;

– a földrajzi környezet komplex felmérésére, a természeti, társadalmi, gazdasági, környezeti folyamatok tematikus térképezésére;

– földrajzi, térbeli adatok elemzésére, modellezésére, az eredmények értékelésére, megjelenítésére, térképezésére;

– a természeti és társadalmi környezetben lejátszódó folyamatok térbeli rendjének meghatározására.

Az alapfokozat birtokában a geográfusok alkalmasak:

– földrajzi problémák felismerésére, megfogalmazására;

– környezeti, tájminősítési, település- és térelemzési szakmai kérdések megoldására, szakmai döntések hátterének kidolgozására;

– a laboratóriumi, terepi adatfelvételek, a társadalom-földrajzi adatok adatbázisba rendezésére, kezelésére és geotudományi eszközökkel történő elemzésére;

– szakterületükön döntések előkészítéséhez szükséges szakmai elemzések készítésére.

A szakon végzettek rendelkeznek együttműködő, kapcsolatteremtő képességgel, kommunikációs készséggel, idegen nyelvtudással, minőség iránti igénnyel, felelősségtudattal.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– alapozó ismeretek: 36-58 kredit

természettudományos és társadalomtudományi alapismeretek (matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, európai uniós alapismeretek, közgazdaságtan, szociológia, demográfia); földtudományi alapismeretek (éghajlattan, térképtan, földtan);

földrajzi alapismeretek (geomatematika, geoinformatika, földrajzi vizsgálati, kutatási

módszerek, technikák);

– szakmai törzsanyag: 36-64 kredit

természetföldrajzi modul (geomorfológia és belső erők, talajföldrajz, biogeográfia,

hidrogeográfia); társadalomföldrajzi modul (népesség- és településföldrajz, általános

gazdasági földrajz); regionális földrajzi modul (Európa természet- és társadalomföldrajza, Magyarország természet- és társadalomföldrajza, további regionális ismeretek);

– differenciált szakmai ismeretek: 55-75 kredit

táj- és környezetföldrajzi, település- és területfejlesztési, szakinformatikai szakirányokhoz tartozó speciális ismeretkörök;

tanári szakirányon a második szak szakterületi ismeretei, terepgyakorlat, továbbá pedagógia, pszichológia;

speciális gyakorlati ismeretet nyújtó egyéb szakirányok.

9. Szakmai gyakorlat:

A gyakorlati képzés az elméleti anyag mélyebb megértését, a gyakorlati módszerek,

eljárások megismerését szolgálja.

10. Nyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.