|
|
Hiszed vagy nem, a világunk jelenségeinek van értelme és logikája. A világot működtető – érthető és megismerhető – logika elsajátítására vállalkoznak mindazok, akik természettudományos pályára készülnek. Mindenekelőtt szeretnék eloszlatni egy félreértést, illetve helytelen felfogást. Sokan úgy vélik, annak, aki természettudományi karra akar felvételiznie, nem lesz szüksége a humán műveltségre. Pedig éppen nekik kellene legintenzívebben foglalkozniuk ezekkel a tárgyakkal a gimnáziumban, hiszen ők később már csakugyan nem fognak találkozni humán oktatással. Márpedig nyilvánvaló, hogy egy biológiai vagy földrajztanárnak sem lehet rossz a helyesírása.
A természettudományos érdeklődésű diákokra mindig jellemző egy-egy speciális érdeklődési terület. Sokan már középiskolában összehoznak egy kis laboratóriumot, ahol vizsgálódhatnak, konstruálhatnak. Mások például a biológián belül az etológia iránt érdeklődnek különösen. Ezek a speciális érdeklődési területek jelzik legjobban, hogy a jelentkező csakugyan elkötelezettje a leendő szakterületének.
Egy természettudományos gondolkodónak tehát egészében is érdeklődnie kell a világ iránt, és otthon kell lennie a maga kis szakterületén is - ez az, amit legáltalánosabb szinten elmondhatunk.
Az egyetemeken a fizika és földrajz illetve a fizikus és geográfushallgatók tanulnak kötelezően egy féléven keresztül csillagászatot. Aki azonban csillagász szeretne lenni, az például az ELTE vagy a Szegedi Tudományegyetem fizika alapszakára jelentkezhet, ahol másodévesen csillagászatra szakosodhat. A hallgató a hároméves alapképzés (BSc) végeztével csillagászati szakirányú fizika alapdiplomát kap, majd jelentkezhet csillagász mesterképzésre is. A tervek szerint a mesterképzésre való jelentkezés feltétele csupán a fizika vagy földtudományi szakos alapdiploma lesz, szakirányra való tekintet nélkül. Az már más kérdés, hogy a felvételi vizsgát könnyebben teszi le az, aki elvégezte a csillagász szakirányt.
Napjainkban a csillagászat és az űrtan az egyik leggyorsabban fejlődő tudomány. Az új eredmények legtöbbször megdöntenek évtizedes, sőt évszázados elméleteket. Nem egyszer korokat és a történelmet meghatározó eszmék alapja volt a csillagászati megfigyelés. A technikai fejlődésnek köszönhetően jelentek meg a műholdak és az űrszondák, amelyek egyre újabb és újabb műszereket hordozva segítik a tudósokat a környezet alaposabb megismeréséhez.
Egyre jobban kitágulnak a határvonalak, és az ember már a Naprendszer bolygóit kutathatja. Ám az űrbeli megfigyelések segítségével a csillagászok megismerhetik a Föld globális változásait is, utalva ezzel a múltra és a jövőre, megoldást kínálva a környezeti problémákra. A súlytalanság állapotában végzett kísérletekkel pedig sok új, jól hasznosítható anyag hozható létre az ipar és az orvostudomány részére is, de az elektronika, a híradástechnika fejlődését is segítette az űrkutatás eredményeinek felhasználása. A világűr kutatása kapcsán egy teljesen új jogi terület is létrejött, az űrjog.
Generali a Biztonságért Alapítvány bemutatása
Generali közlekedésbiztonsági projekt bemutatása
