|
|
Az agrár pálya legkeresettebb alapszakjai
KERTÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1. Az alapképzési szak megnevezése: kertészmérnöki
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)
– szakképzettség: kertészmérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Horticultural Engineer
3. Képzési terület: agrár
4. Képzési ág: élelmiszer- és kertészmérnöki
5. A képzési idő félévekben: 7 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 180 + 30
7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan kertészmérnökök képzése, akik képesek üzemi méretű termelési folyamatok irányítására és szervezésére, az ágazat szakigazgatási alapfeladatainak és szaktanácsadói feladatainak elvégzésére. Alkalmasak önálló kertészeti magángazdaságok létrehozására és azok gazdaságos üzemeltetésére. A termékek forgalmazása, feldolgozása és tárolása terén is ismeretekkel rendelkeznek, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő
Az alapfokozat birtokában a kertészmérnökök képesek:
– a kertészeti növényekben lejátszódó fontosabb folyamatok fizikai, kémiai, biológiai hátterének felismerésére;
– biológiai, kémiai, élettani, műszaki és technológiai ismereteik alapján magas biológiai értékű kertészeti termékek előállítására, megóvására;
– termesztés technológiák élettani, műszaki és közgazdasági hátterének meghatározására;
– kertészeti termesztésben károsító szervezetek felismerésére, ellenük való hatékony védekezésre;
– a termesztéssel kapcsolatos környezetvédelmi előírások alkalmazására;
– önálló kertészeti gazdaságok létrehozására és üzemeltetésére;
– kertészeti termelés tervezésére, szervezésére, ellenőrzésére;
– kertészeti termelés és forgalmazás terén a várható trendeket felismerni, a tevékenységet ennek megfelelően módosítani;
- szakmai problémák megfogalmazására, elemzésére, értékelésére.
Az alapfokozat birtokában a kertészmérnökök – a várható szakirányokat is figyelembe véve – alkalmasak:
– a kertészeti termékek előállításával, forgalmazásával kapcsolatos szak– és közigazgatási feladatok ellátására;
– kertészeti vállalkozásokban kertészeti termelési folyamatok megszervezésére, irányítására, valamint a kertészeti termeléssel kapcsolatos egyéb tevékenység mérnöki feladatainak ellátására;
– a kertészeti termesztés legújabb eredményeinek alkalmazására;
– szaktanácsadói feladatok ellátására.
Rendelkeznek együttműködő, kapcsolatteremtő képességgel, kommunikációs készséggel, idegen nyelvtudással, minőség iránti igénnyel, felelősségtudattal.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):
– alapozó ismeretek: 48–58 kredit
matematika, fizika, informatikai, kémia és anyagcsere–élettan, biológiai, növénytani, növényi biotechnológiai, műszaki, genetikai és nemesítési ismeretek; gazdasági és humán ismeretek; természeti erőforrásokra (agrometeorológia, talajtan, vízgazdálkodás) vonatkozó és mezőgazdasági (növénytermesztés, állattenyésztés és földművelés) ismeretek, EU agrárpolitika;
– szakmai törzsanyag: 68–80 kredit
dísznövény termesztési, dendrológiai, gyümölcstermesztési, faiskolai termesztési, szőlőtermesztési és borászati, zöldségtermesztési, gyógynövény termesztési, kertészeti növényvédelmi, gazdasági és gazdálkodási (marketing, minőségbiztosítás, számvitel és pénzgazdálkodás, üzemszervezés) ismeretek;
– differenciált szakmai ismeretek: 26–30 kredit
a kertészeti ágazatokhoz (dísznövénytermesztés, faiskolai termesztés,
gyógynövénytermesztés, gyümölcstermesztés, szőlészet, zöldségtermesztés), illetve egyéb (ökológiai gazdálkodás, kertészeti termékmenedzsment, kertészeti biotechnológia, zöldfelület-gazdálkodás, kertészeti gépüzemeltetés és kertészeti vállalkozásfejlesztés) szakirányokhoz tartozó speciális ismeretkörök.
9. Szakmai gyakorlat
A szakmai gyakorlat két részből tevődik össze: a szakmai elméleti képzéshez kapcsolódóan összesen, legalább 3 hét gyakorlati képzésből, amelynek teljesítése kreditérték nélküli kritérium feltétel, valamint egy félévig tartó összefüggő szakmai gyakorlatból.
10. Nyelvi követelmények
Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.
MEZŐGAZDASÁGI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1. Az alapképzési szak megnevezése: mezőgazdasági mérnöki
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)
– szakképzettség: mezőgazdasági mérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Agricultural Engineer
3. Képzési terület: agrár
4. Képzési ág: mezőgazdasági
5. A képzési idő félévekben: 7 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
7. Az alapszak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan mezőgazdasági mérnökök képzése, akik megszerzett
természettudományi, műszaki, mezőgazdasági és gazdasági ismereteik birtokában a mezőgazdasági termelés, feldolgozás és gazdálkodás területén általános jártassággal rendelkeznek, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a mezőgazdasági mérnökök képesek:
– természettudományi, műszaki, mezőgazdasági, technológiai, gazdasági és gazdálkodási ismeretek alkalmazására;
– önálló gazdálkodásra, a mezőgazdasági ágazatokban használatos korszerű technológiák alkalmazására;
– piacképes mezőgazdasági termékek előállítására és forgalmazására;
– mezőgazdasághoz kapcsolódó folyamatok ellenőrzésére, irányítására, mezőgazdasági projektek menedzselésére;
– a környezetvédelmi előírások, a fenntartható mezőgazdasági termelés alapelveinek alkalmazására;
– gazdasági technológiai innovációra.
Az alapfokozat birtokában a mezőgazdasági mérnökök – a várható szakirányokat is figyelembe véve – alkalmasak:
– különböző méretű és jellegű mezőgazdasági vállalkozások termelői, vezetői, irányítói és szervezési feladatainak ellátására;
– mezőgazdasági termékek feldolgozásával, kereskedelmével foglalkozó vállalkozásokban, valamint szakigazgatási feladatok ellátására;
– a mezőgazdasághoz kapcsolódó kereskedelmi, gazdasági folyamatok elemzésére és irányítására.
Rendelkeznek a mérnöki, illetve a vezetői feladat ellátásához szükséges
kommunikációs készséggel, felelősségtudattal.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):
– természettudományos és mérnöki alapismeretek: 25–35 kredit
matematikai, informatikai, műszaki, fizikai-kémiai, növénytudományi,
állattudományi, genetikai és biotechnológiai alapismeretek;
– mezőgazdasági és technológiai alapismeretek: 15–25 kredit
talajtani, agrokémiai, mikrobiológiai, vízgazdálkodási, agrometeorológiai, mezőgazdasági alapismeretek;
– gazdasági és humán alapismeretek: 5–12 kredit
közgazdaságtan, jogi és társadalomtudományi, nemzetközi mezőgazdaságtani alapismeretek, EU agrárpolitika;
– szakmai törzsanyag: 75-132 kredit
növénytudományi (földművelés és földhasználat, növénytermesztés, gyepgazdálkodás, növényvédelem, vetőmagtermesztés, kertészet), állattudományi (állattenyésztés, takarmányozás, állategészségtan és higiénia), gazdasági és humán (humán menedzsment, agrárgazdaságtan, marketing, számviteli és pénzügyi ismeretek, vállalati gazdaságtan, üzemszervezés) ismeretek, környezeti és minőségbiztosítási (környezetgazdálkodás, erdő- és vadgazdálkodás, minőségbiztosítás) ismeretek; differenciált szakmai ismeretek.
9. Szakmai gyakorlat
A szakmai gyakorlat két részből tevődik össze: a szakmai elméleti képzéshez kapcsolódóan összesen, legalább 3 hét gyakorlati képzésből, amelynek teljesítése kreditérték nélküli kritérium feltétel, valamint egy félévig tartó összefüggő szakmai gyakorlatból.
10. Nyelvi követelmények
Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.
További alapszakok: földmérő és földrendező mérnöki, mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépészmérnöki, tájrendező és kertépítő mérnöki, állatorvosi, erdőmérnöki, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki, informatikus és szakigazgatási agrármérnöki, élelmiszer-mérnöki, környezetgazdálkodási agrármérnöki, természetvédelmi mérnöki, vadgazda mérnöki, állattenyésztő mérnöki, mezőgazdasági szakoktató, növénytermesztő mérnöki.
Generali a Biztonságért Alapítvány bemutatása
Generali közlekedésbiztonsági projekt bemutatása
