|
|
Hazánk mindig is agrártermelő ország volt, ehhez nem fér kétség. Uniós csatlakozásunk óta számos pluszterhet ró a termelőkre az EU, ezek többsége adminisztratív kötelezettség, mely ugye a támogatások lehívásához szükséges. A XXI. században már lehetetlen úgy termelni, hogy csak és kizárólag a növénytermesztésre vagy állattartással van elfoglalva a gazda. Egy mai termelő már egyben menedzser és jogi szakember is, és ez nem kis kihívás az oktatás és természetesen maga a termelő számára sem. Az elmúlt 15 évben megnégyszereződött az agrár-felsőoktatásban a hallgatói létszám, míg az oktatók száma gyakorlatilag nem változott. A szeptemberben megtartott 74. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kiállításon (OMÉK) megtartott konferenciák hangsúlyozták, hogy az agrárképzést frissíteni kell, egyrészt az uniós irányelvek miatt, másrészt gyakorlatiasabbá kívánják tenni a képzéseket.
Az agrár szakon tudnak a legnehezebben elhelyezkedni a végzett diplomások, ha azt halljuk, hogy diplomás-túltermelés van, akkor az agrár szakemberek érzik leginkább ezt a bőrükön. Megdöbbentő adat, hogy a három legnagyobb agrár szakmában, közülük a képzettségnek megfelelő három legjellemzőbb foglalkozásban (mezőgazdasági, erdészeti részegység vezetője; mezőgazdasági, erdőgazdasági részegység közvetlen termelésirányítója, valamint a mezőgazdasági mérnök) mindössze a végzettek 13 százalékát találjuk. Ennél nagyobb (mintegy 18 százalék) azoknak az agrártudományi végzettségűeknek az aránya, akik valamilyen gazdasági foglalkozást töltenek be. Éppen ezért sokan továbbképzik magukat, mert egy agrár végzettséggel nincs lehetőségük elhelyezkedni.
Az agrár végzettségűek, ha a szakmájukban maradnak, a piaci viszonyokat figyelembe véve prognosztizálhatóan a középmezőnyben helyezkednek el a többi diplomás átlagos keresetéhez viszonyítva. Ebben a képzeletbeli versenyben az első helyeken az informatikai és a közgazdasági, valamint a műszaki végzettségűeket találjuk, míg a sereghajtó a tanító és óvodapedagógus szakcsoport.
A rendszerváltozás óta igen változatos lehetőségek állnak a mezőgazdaság különböző területein tanulók előtt, hogy külföldi szakmai gyakorlaton vegyenek részt. Szinte egyáltalán nincsenek viszont ismeretek arról, hasznosul-e valamilyen módon a külföldi kultúrákat, technológiákat megismert ifjú szakemberek széles körű szakmai tájékozottsága és hazánkban kicsit még talán új szemléletmódja. A Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) Képzési és Szaktanácsadási Intézete által évente szervezett németországi gyakornokprogramok remek lehetőséget biztosítanak számos szakterületen a szarvasmarha-tenyésztéstől az üvegházi dísznövény-kultúrákig, és nagyban fellendítik a résztvevők szakmai fejlődését. Jelenleg Németországban, Hollandiában, Dániában, Franciaországban, az Egyesült Királyságban és az Amerikai Egyesült Államokban lehet részt venni gyakorlaton. A 3–19 hónapos programok alapvetően fizikai munkát jelentenek, családi gazdaságokban. A részletekről a www.kszi.hu oldalon lehet tájékozódni.
Generali a Biztonságért Alapítvány bemutatása
Generali közlekedésbiztonsági projekt bemutatása
