|
|
Hazánk ugyan kicsi, de a termőföldjei nagyok, továbbá sok az állat, az erdő és a kert. Mindebből az következik, hogy nagyszámú agrár jellegű egyetemi és főiskolai szakra van igény, és az adatok ezt a következtetést alá is támasztják. A szakok között jelenleg abszolút sláger a gazdasági agrármérnök.
Mivel a magyar felsőoktatás átállt a kétciklusú képzésre, 2006 szeptemberétől már csak úgynevezett alapszakokra (BSc szakokra) lehet jelentkezni. Az agrárpályára készülők választhatnak, hogy például földmérő és földrendező mérnöki, erdőmérnöki, tájrendező és kertépítő mérnöki, informatikus és szakigazgatási agrármérnöki, kertészmérnöki, vagy éppen vadgazdamérnöki szakra jelentkeznek-e.
Az egyik legkedveltebb szak a kertészmérnöki, ideális képzés ez azoknak, akiket érdekelnek az egyedi kezelést igénylő növények, s szeretik azt a kihívást, amit a nemesítés, új fajok létrehozása jelent. Ezzel szemben a mezőgazdasági mérnökök a termelési folyamatokban, azok előkészítésében, de akár a tervezésben és a fejlesztésben is részt vehetnek – fontos szempont a jelentkezésnél, hogy érdekeljék őket az agrotechnikai problémák.
Tervezési feladataik a tájépítészmérnököknek is vannak, bár ők a tájvédelemmel, egy-egy település környezetfejlesztési feladataival foglalkoznak. Többek között gazdálkodnak egy falu vagy város ökológiai forrásaival, de előfordul, hogy hozzájuk tartozik a hulladék ártalmatlanításának feladata is. Emellett az agrárképzéshez tartozik az állatorvosi szak is, valamint az élelmiszer-minőségbiztosító agrármérnöki szak is, utóbbin műszaki technológia és élelmiszer-ismereti tudással rendelkező szakembereket képeznek.
A végzés után számtalan lehetőség közül választhatnak a szakemberek. Ahogy a többi szakmánál, itt is igaz az, hogy nagyobb eséllyel talál megfelelő állást az, aki többféle ismeretet szerzett az évek során: egy agrárinformatikus valószínűleg nem csak mezőgazdasági területen tud majd elhelyezkedni. Kivételt talán csak az állatorvosok képeznek, hiszen az ő lehetőségeik korlátozottabbak. Mégis előfordul, hogy elhagyják a pályát, és például a gyógyszerforgalmazásban helyezkednek el, de a legtöbben a magánpraxist vagy a nagyobb gazdaságokat választják.
Ha pedig valaki már eldöntötte, hogy agrártudományokkal szeretne foglalkozni, csak a megfelelő intézményt kell kiválasztania. Magyarországon tíznél is több egyetem és főiskola karain talál ilyen jellegű képzést, többek között a Nyugat-magyarországi Egyetemen, a Veszprémi Egyetemen, a Károly Róbert Főiskolán, a Szent István Egyetemen és a Budapesti Corvinus Egyetemen.
Mindegyik intézményre igaz, hogy az elméleti képzést gyakorlati órák egészítik ki, ezeket a hallgatók tangazdaságokban, laboratóriumokban töltik, de a legtöbb egyetemnek és főiskolának jó kapcsolatai vannak a környékbeli szakmai szervezetekkel, cégekkel is.
Generali a Biztonságért Alapítvány bemutatása
Generali közlekedésbiztonsági projekt bemutatása
