|
|
Míg másfél évtizeddel ezelőtt a jelentkezők száma majdnem tízszerese volt a felvetteknek, jelenleg ennek felét éri el a túljelentkezés, és bár az elmúlt években ismét többen jelentkeztek, az intézményekben kevés a végzett doktor.
Az orvosképzés a sok gyakorlati ismeretanyag következtében rendkívül költséges. Ráadásul hosszú képzési idővel kell számolnia annak, aki orvosi pályára jelentkezik: tizenkét félév kell csak a diplomához. Önálló orvosi munkára azonban csak szakvizsgázott orvosok jogosultak, így célszerű először részt venniük a rezidensképzésben, amely egy kétéves törzsképzésből és szakgyakorlatból áll. Annak tehát, aki gyermekkori álmát követve orvos szeretne lenni, nagyon sokat kel tanulnia. Ez a pálya rendkívüli elhivatottságot igényel, enélkül aligha végzi el valaki az egyetemet.
Az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete által készített első országos felmérés szerint az álláshelyek 11-12 százaléka üres, az orvosi kar csaknem harmada pedig öt éven belül nyugdíjba vonul. Ez azt is jelentheti, hogy az uniós csatlakozás, az ügyeleti rendszer átalakítása, illetve a képzési gondok rövid időn belül megoldhatatlan helyzetet teremtenek. Eddig csak becsülték, most azonban már pontos felmérés is mutatja: drámai a helyzet az egészségügyben. Egyes számítások szerint ahhoz, hogy ne öregedjen el a szakma, és az ellátás ne lehetetlenüljön el, évente 1200 orvosnak kellene végeznie, ezzel szemben 800 körül van a friss doktorok száma.
Az orvosi szakma társadalmi megítélése mindig is jó volt, de ezzel messze nincs arányban a fizetés. Egy francia orvos a magyar fizetésének húszszorosát kapja! A magyar társadalomban egyfajta különös kompenzáció alakult ki: a hálapénz. Ezt az orvosok többsége megalázónak tartja.
EU-csatlakozásunk óta mintegy 650 orvos jelezte, hogy külföldön szeretne dolgozni: közülük sokan csak alkalmi munkavállalóként tevékenykednének más országokban. Minden doktor esetleges távozása érzékenyen érintené az ágazatot, mivel az utánpótlás szegényes, az elöregedés pedig egyre inkább jellemző a szakmában.
A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja és a Magyar Rezidens Szövetség által végzett kutatásban közel ötszáz szakorvosjelöltet kérdeztek meg külföldi munkavállalási szándékáról. A felmérésből kiderül: 66 százalékuk gondolkodik azon, hogy az EU valamely tagállamába megy dolgozni. A távozást fontolgatók közül tíz százalék mondta, hogy már aktívan keres állást. A legfőbb célország ma már nem Németország, hanem Anglia és Írország. A régi tagállamokban még jelentősebb az orvoshiány, amelyre olykor csak a külföldi munkaerő jelenthet megoldást. A Nagy-Britanniában kínált fizetések nem csak a kelet- és közép-európai, hanem a német és a francia orvosokat is elvándorlásra késztetik. Az Egyesült Királyságban az ellátás színvonalának javítása érdekében nagyon komoly béreket kínálnak: egy-egy hétvégi ügyeletért akár kétezer fontot (kb. 730 000 forintnak felel meg) is fizetnek, így mágnesként vonzzák a külföldi orvosokat.
Bár az orvosok elvándorlása komoly fenyegetést jelent, eddig nem igazolódtak be azok a félelmek, hogy az Európai Unió bővítése után tömeges lesz a tehetséges és szakképzett kelet-európaiak elvándorlása azokba az országokba, amelyek – Nagy-Britannia, Írország, Svédország – megnyitották munkaerőpiacukat az új tagországok előtt.
A korábban idézett kutatás kitért arra a kérdésre is, mekkora fizetés lenne elég a kezdő orvosoknak és szakorvosoknak ahhoz, hogy ne gondolkodjanak külföldi munkavállaláson. Még nem teljes a kutatás feldolgozottsága, de a megkérdezettek többsége azt állította, hogy havi nettó 200 ezer forinttal megelégedne, illetve a szakvizsgával rendelkező fiatalok ennél valamivel többet szeretnének. Úgy tűnik, kis anyagi befektetéssel itthon lehetne tartani számos orvost, akiket egyébként a magyar állam több mint tízmillió forintért képez ki. Ma egy kezdő orvos fizetése alig nettó százezer forint.
Kizárólag béremeléssel nem lehet megoldani az elvándorlás okozta problémát. Angliában például nemzetgazdasági átlagban is jobban keresnek a doktorok, mégis hatalmas belőlük a hiány. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem kell lépni a bérfelzárkóztatásban.
Generali a Biztonságért Alapítvány bemutatása
Generali közlekedésbiztonsági projekt bemutatása
