Mi a képzés menete? (műszaki pálya)

 

A műszaki terület legkeresettebb alapszakjai

ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

 

1. Az alapképzési szak megnevezése: építészmérnöki

 

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc),

– szakképzettség: építészmérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Architectural Engineer

 

3. Képzési terület: műszaki

 

4. Képzési ág: építészmérnöki, ipari termék és formatervezői

 

5. A képzési idő félévekben: 8 félév

 

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 240 kredit

 

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

 

A képzés célja építészmérnökök képzése elsősorban a magasépítő tevékenység (kivitelezés, gyártás, szolgáltatás, vállalkozás, szakhatósági munka, bizonyos tervezési és kutatási részfeladatok) területére, akik természettudományi, műszaki és művészeti, valamint gazdasági, humán és nyelvi ismereteik, továbbá az ezekhez kapcsolódó készségeik révén alkalmasak irányítás mellett a fentiekben leírt műszaki feladatok megoldására, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretek birtokában a képzés második ciklusban történő folytatására.

 

Az építészmérnökök ismerik:

– az építészettörténet, az építészeti elméletek, a társművészetek és a kortárs

építészet megjelenési formáit;

– a tervezői szemléletmódot és az építészeti tervezés menetét, a teljes

beruházási folyamatot;

– a településfejlődés fő történeti folyamatait és a településtervezés alapvető

környezetalakítási, társadalmi és gazdasági feladatait, a településépítészeti

tervezés alapvető elemeit, a kapcsolódó legfontosabb jogszabályokat és

építéshatósági eljárásokat, alapszintű jártasságuk van a hivatalos településrendezési eszközök kidolgozásában és társadalmi egyeztetésében;

– az alapvető tartószerkezet-típusokat, szerkezeti anyagokat, jártasak ezek

modellezésében,

–        a munkavédelemmel kapcsolatos alapvető feladatokat.

 

 

Alapfokozat birtokában az építészmérnökök – a várható szakirányokat is figyelembe véve – képesek:

 

– építési műszaki dokumentáció készítésére, a vonatkozó ábrázolási szabályok és szabványok alkalmazására, építészeti rajz, modellezés, prezentáció készítésére;

– alapvető hardver és szoftver ismeretek birtokában számítógép és mérnöki programok kezelésére, legalább egy CAAD (építészeti tervezést segítő komplex számítógépes) program felhasználói szintű alkalmazására;

– az épületfizikai és környezeti hatások, problémák kezelésére, az épületek funkcionális összefüggéseinek felismerésére és alkalmazására;

– szakirányú tevékenységük során a széles körben használatos épületszerkezetek felhasználási területeinek és műszaki teljesítményeinek figyelembe vételére;

– kisebb léptékű magasépítési tartószerkezetek (ide értve statikailag határozott és határozatlan szerkezeteket is) önálló erőtani és kiviteli tervezésére kézi és számítógépes módszerekkel a hatályos szabványok szerint;

– építési műszaki tervdokumentáció biztos olvasására és értelmezésére,

beleértve, hogy az adott épület a funkciónak megfelel-e, tartószerkezete a várható mechanikai igénybevételeknek ellenáll-e, a választott épületszerkezetek eleget tesznek-e a tőlük elvárható és a szabályozásban előírt követelményeknek, valamint esztétikusan illeszkednek-e a környezetükbe;

– az építési tevékenységhez kapcsolódó feladatok szakma szerinti

megosztására, a tervezési (társtervezők) és kivitelezési folyamat szereplőiből álló munkacsoportokkal való együttműködésre;

– az épületmegvalósítási folyamatok tervezéséhez, szervezéséhez, irányításához, követéséhez és ellenőrzéséhez szükséges műszaki, gazdasági, akadálymentesítési, minőségügyi, jogi ismeretek együttes alkalmazására;

– a létesítménygazdálkodáshoz, -fenntartáshoz, az épületállomány

üzemeltetéséhez szükséges műszaki, gazdasági, szervezési ismeretek alkalmazására;

– új technológiák, szerkezetek, termékek megismerésére, megértésére.

 

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:

 

– természettudományos alapismeretek: 30-54 kredit

matematika, ábrázoló geometria, műszaki ábrázolás, CAD, statika-szilárdságtan;

– gazdasági és humán ismeretek: 23-38 kredit

közgazdaságtan, építési menedzsment, építési jogi ismeretek, filozófia, szociológia, városszociológia, építészettörténet, művészettörténet, építészetelmélet;

– szakmai törzsanyag: 92-129 kredit

szabadkézi rajz, mintázás-modellezés, szín- és térkompozíció, épületszerkezetek, építőanyagok, épületfizika, épületgépészet, tartószerkezetek-szerkezettervezés, építéskivitelezés-szervezés, épülettervezés, akadálymentesítés, településtervezés.

 

9. Szakmai gyakorlat:

 

4 hét fizikai, 4 hét technikusi, 4 hét tervezőirodai, 4 hét közigazgatási gyakorlatból 2 választott, a képzés jellegének és sajátosságainak megfelelően.

 

10. Nyelvi követelmények:

 

Az alapfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.

 

ÉPÍTŐMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

 

1. Az alapképzési szak megnevezése: építőmérnöki

 

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

 

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc),

– szakképzettség: építőmérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Civil Engineer

 

3. Képzési terület: műszaki

 

4. Képzési ág: építőmérnöki és műszaki földtudományi

 

5. A képzési idő félévekben: 8 félév

 

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 240 kredit

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

 

A képzés célja felkészült, nyelvtudással rendelkező építőmérnökök képzése, akik alkalmasak építési, fenntartási és üzemeltetési, vállalkozási és szakhatósági feladatok ellátására, a képzésnek megfelelő tervezési és egyszerűbb fejlesztési feladatok önálló megoldására, bonyolultabb tervezési munkákban való közreműködésre. A jogszabályban meghatározott tervezői és a vezető tervezői jogosultság az előírt gyakorlati idő után az elvégzett ágazat és azon belüli szakiránynak megfelelően.

 

Alapfokozat birtokában az építőmérnökök – a várható szakirányokat is figyelembe véve – képesek az elvégzett ágazatnak és szakiránynak megfelelően:

 

– kellő szakmai gyakorlat után tervezői és vezető tervezői jogosultság

megszerzésére;

– egyszerűbb fejlesztési feladatok önálló megoldására;

– irányítás mellett érdemi mérnöki közreműködésre bonyolultabb tervezési

munkákban,

- munkavédelmi feladatok megoldására.

 

Alapfokozat birtokában az építőmérnökök – a várható szakirányokat is figyelembe véve – képesek az építőmérnöki szakma teljes területén:

 

– műszaki vezetői tevékenység végzésére;

– építési műszaki ellenőri tevékenység végzésére;

– építési, akadálymentesítési, fenntartási és üzemeltetési, vállalkozási és

szakhatósági feladatok ellátására;

– településmérnöki és településüzemeltetési feladatok ellátására az

önkormányzatok területén.

 

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:

– természettudományos alapismeretek: 46–57 kredit

matematika (min.12 kredit), fizika, informatika, mechanika, építőipari kémia, építőipari ábrázolás, az intézmény hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő további természettudományos alapismeretek;

– gazdasági és humán ismeretek: 18–34 kredit

mikro- és makroökonómia, menedzsment és vállalkozás-gazdaságtan, jogi és államigazgatási ismeretek, az intézmény hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő további gazdasági és humán alapismeretek;

– szakmai törzsanyag: 80–118 kredit

anyagismeretek, szerkezetek, geotechnika, közlekedési létesítmények, települési és környezetmérnöki ismeretek, akadálymentesítés, vízi létesítmények, geoinformatika, az intézmény hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő további, a törzsanyag részét képező ismeretek.

 

9. Szakmai gyakorlat:

 

Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlat kritérium-feltétel. A szakmai gyakorlat időtartama a műszaki alapképzésben legalább 4 hét.

 

10. Nyelvi követelmények:

 

Az alapfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.

 

GÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

 

1. Az alapképzési szak megnevezése: gépészmérnöki

 

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

 

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc),

– szakképzettség: gépészmérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Mechanical Engineer

 

3. Képzési terület: műszaki

 

4. Képzési ág: gépész-, közlekedési-, mechatronikai mérnöki

 

5. A képzési idő félévekben: 7 félév

 

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit

 

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

 

A képzés célja gépészmérnökök képzése, akik alkalmasak gépek és gépészeti berendezések üzemeltetésére és fenntartására, a gépipari technológiák bevezetésére, illetőleg alkalmazására, a munka szervezésére és irányítására, a műszaki fejlesztés, kutatás és tervezés átlagos bonyolultságú feladatainak ellátására a munkaerőpiac igényei szerint, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

 

Alapfokozat birtokában a gépészmérnökök – a várható szakirányokat is figyelembe

 

– gépelemek, gépek, készülékek, berendezések, szerkezetek konstrukciós

tervezésére, szerkesztésére,

– gép- és fém- és/vagy polimer szerkezetek és ezek elemei gyártásának,

szereléstechnológiájának kidolgozására, irányítására,

– gépek, szerkezetek diagnosztikai vizsgálatára, karbantartási, megbízhatósági, javítástechnológiai feladatainak kidolgozására,

– gépészeti technológiai folyamatok irányítására, gépi berendezések

kiszolgálásának szervezésére, – mechatronikai rendszerek működtetésére, fejlesztésére, – logisztikai és anyagmozgató rendszerek működtetésére, fejlesztésére,

– környezetvédelmi feladatok műszaki irányítására,

– környezetbarát technológiák alkalmazására, ipari környezet kialakítására,

környezetvédelmi technikai eszközök tervezésére, gyártására,

– építésgépesítési technológiák alkalmazására, működtetésére és irányítására,

– épületgépészeti berendezések tervezésére, kivitelezések előkészítésére,

szervezésére és irányítására,

– hő- és áramlástechnikai, vegyipari folyamatok tervezésére, kivitelezésére, felügyeletére és irányítására,

– járművek és mobil gépek tervezésére és gyártására, üzemeltetésére,

– munkavédelmi feladatok megoldására.

 

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:

 

– természettudományos alapismeretek: 40–50 kredit

matematika (min.12 kredit), mechanika, mérnöki fizika, általános géptan, hő- és áramlástan, kémia;

– gazdasági és humán ismeretek: 16–30 kredit

közgazdaságtan, vállalkozás-gazdaságtan, menedzsment, minőségbiztosítás, energiagazdálkodás, államigazgatási- jogi ismeretek, humán ismeretek;

– szakmai törzsanyag: 70–103 kredit

informatikai, műszaki tervezési, anyagtudományi, elektrotechnikai, mérés- és irányítástechnikai, géptan, gyártástechnológiai, általános műszaki ismeretek.

 

9. Szakmai gyakorlat:

 

Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlat kritérium-feltétel. A szakmai gyakorlat időtartama a műszaki alapképzésben legalább 4 hét.

 

10. Nyelvi követelmények:

 

Az alapfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.

 

MÉRNÖK INFORMATIKUS ALAPKÉPZÉSI SZAK

 

1. Az alapképzési szak megnevezése: mérnök informatikus

 

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

 

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc),

– szakképzettség: mérnök informatikus

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Computer Engineer

 

3. Képzési terület: informatika

 

4. Képzési ág: informatikai

 

5. A képzési idő félévekben: 7 félév

 

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit

 

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

 

A képzés célja olyan mérnök informatikusok képzése, akik képesek műszaki informatikai és információs infrastrukturális rendszerek és szolgáltatások telepítésére és üzemeltetésére, valamint azok adat- és programrendszereinek tervezési, fejlesztési feladatainak ellátására, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusában történő folytatásához.

 

Az alapfokozat birtokában a mérnök informatikusok képesek:

 

– az informatikai módszereket igénylő műszaki alkotások tervezési, fejlesztési és létrehozási feladatainak ellátására;

– informatikai és információs infrastrukturális rendszerek telepítési és

üzemeltetési feladatainak ellátásához szükséges mérnöki gyakorlati

módszerek alkalmazására;

– programozásra objektum orientált és vizuális programozási környezetben;

– szoftverfejlesztési metodikák alkalmazására, fejlesztési eszközök

használatára;

– információs rendszerek modellezésére, a teljesítmény és megbízhatósági

jellemzők szimulációs vizsgálatára;

– korszerű, általános célú operációs rendszerek telepítésére, konfigurálására, hibaelhárítására, üzemeltetésére, továbbfejlesztésére.

 

Az alapfokozat birtokában a mérnök informatikusoktól – figyelembe véve a várható szakirányokat – legalább két kompetencia elvárt az alábbiak közül: alkalmasság

 

– számítógépes és távközlő hálózatok telepítésére, konfigurálására,

hibaelhárítására, üzemeltetésére, továbbfejlesztésére;

– kliens-szerver rendszerek programozására, WEB programozásra

– vállalati információs rendszerek folyamatalapú funkcionális tervezésére és készítésére valamely „enterprise modeller” típusú eszköz segítségével;

– döntéstámogató rendszerek tervezésére, készítésére, működtetésére.

 

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:

 

–        természettudományos alapismeretek: 40-45 kredit

matematika (analízis, algebra, valószínűségszámítás, matematikai statisztika), számításelmélet és algoritmuselmélet, fizika, egyéb természettudományos ismeretek;

– gazdasági és humán ismeretek: 20-25 kredit

közgazdaságtan, vállalat-gazdaságtan, jogi, államigazgatási, menedzsment ismeretek;

– szakmai törzsanyag: 100-150 kredit

rendszertechnika modul (mérés és szabályozástechnika, érzékelők és beavatkozó rendszerek; elektronika, digitális rendszerek, számítógép architektúrák, operációs rendszerek, számítógépes és távközlő hálózatok); programozási modul (programozási paradigmák és programnyelvek, programtervezés, szoftvertechnológia); informatikai rendszerek modul (adatbázis-kezelés, tudásreprezentáció, informatikai rendszerek

felépítése, modellezése és analízise, informatikai rendszerek megvalósítása, biztonsága);

differenciált szakmai ismeretek.

 

9. Nyelvi követelmények:

 

Az alapfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.

 

 

 

PROGRAMTERVEZŐ INFORMATIKUS ALAPKÉPZÉSI SZAK

 

1. Az alapképzési szak megnevezése: programtervező informatikus

 

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

 

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc),

– szakképzettség: programtervező informatikus

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Computer Program Designer

 

3. Képzési terület: informatika

 

4. Képzési ág: informatikai

 

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

 

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

 

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

 

A képzés célja olyan programtervező informatikusok képzése, akik képesek szoftver orientált információs technológiai eszközök és rendszerek létrehozási, bevezetési, működtetési, szervizelési, fejlesztési, alkalmazási tevékenységét önállóan és csoportmunkában ellátni, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusában történő folytatásához.

 

Az alapfokozat birtokában a programtervező informatikusok képesek:

 

– algoritmusok tervezésére, elemzésére és megvalósításukra a legfontosabb

programozási paradigmák figyelembe vételével;

– szoftverfejlesztési módszertanok és technológiák alkalmazására;

– adatmodellezésre, adatbázisok tervezésére, létrehozására, módosítására egy korszerű adatbázis-kezelő rendszerben, a SQL használatára;

– mesterséges intelligencia technikák, eszközök alkalmazására, logikai

programozására;

– osztott rendszerek használatára, WEB programozásra;

– numerikus számítási rendszerek modellezésére és megvalósítására;

– az informatikai rendszerek fejlesztésével, használatával kapcsolatos jogi szabályozás alkalmazására, a jogi adatbázisok készség szintű használatára;

- az alkalmazási területek informatikai feladatainak megoldásához szükséges együttműködésre és modellalkotásra.

 

Az alapfokozat birtokában a programtervező informatikusok alkalmasak:

 

– vállalati információs rendszerek tervezésére és készítésére valamely korszerű modellező eszköz segítségével;

– döntéstámogató rendszerek tervezésére, készítésére, működtetésére;

– szakértői rendszerek fejlesztésére és működtetésére;

– az informatika formális modelljeinek alkalmazására;

– multimédia alkalmazások tervezésére, fejlesztésére és működtetésére.

 

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:

 

– matematikai és természettudományos alapismeretek: 30-60 kredit

analízis (kalkulus), numerikus analízis, diszkrét matematika, lineáris algebra, operációkutatás, valószínűségszámítás és statisztika, egyéb matematikai és természettudományos ismeretek;

– számítástudományi ismeretek: 20-35 kredit

logikai alapok a programozáshoz, számításelmélet, algoritmusok tervezése és elemzése, automaták és formális nyelvek, mesterséges intelligencia alapjai, egyéb számítástudományi ismeretek;

– szakmai törzsanyag: 60-100 kredit

szoftvertechnológia modul (a programozás módszertani alapjai, programozási technológia, programozási nyelvek, fordítóprogramok, alkalmazások fejlesztése, programozási környezet); rendszertechnikai modul (számítógép-architektúrák, operációs rendszerek, számítógépes-hálózatok, osztott rendszerek, internet eszközök és szolgáltatások); információs rendszerek modul (az adatbázisok elméleti alapjai, adatbázisok tervezése, megvalósítása, menedzselése, információs rendszerek, további

informatikai ismeretek); differenciált szakmai ismeretek (informatikai alkalmazások: számítógépes grafika, szakértői rendszerek, multimédia alkalmazások), gazdasági és humán ismeretek: makro- és mikroökonómia, számviteli és pénzügyi ismeretek, jogi informatikai ismeretek).

 

9. Nyelvi követelmények:

 

Az alapfokozat megszerzéséhez államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges egy olyan idegen nyelvből, amelyen a szakmának tudományos irodalma van.

 

 

VILLAMOSMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

 

1. Az alapképzési szak megnevezése: villamosmérnöki

 

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

 

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc),

– szakképzettség: villamosmérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Electrical Engineer

 

3. Képzési terület: műszaki

 

4. Képzési ág: villamos- és energetikai mérnök

 

5. A képzési idő félévekben: 7 félév

 

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit

 

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

 

A képzés célja villamosmérnökök képzése, akik természettudományi, műszaki és informatikai, valamint gazdasági, humán és nyelvi ismereteik, továbbá az ezekhez kapcsolódó készségeik révén villamosmérnöki feladatok ellátására képesek. Ennek megfelelően az alapfokozat és a villamosmérnök szakképzettség birtokában közreműködhetnek villamos és elektronikus eszközök, berendezések, összetett rendszerek és létesítmények tervezésében, ezek gyártása és üzemeltetése során bemérési, minősítési, ellenőrzési feladatokat oldhatnak meg, részt vehetnek üzembe helyezésükben, illetve villamosmérnöki ismereteket igénylő üzemeltetői, szolgáltatói, szervizmérnöki, termékmenedzseri, továbbá ezekhez kapcsolódó irányítói feladatokat láthatnak el. A képzésben résztvevők a szakon belül egy szűkebb szakmai területen (szakirányban) alkotó mérnöki munkára készülnek fel, és képessé válhatnak a mesterszintű villamosmérnök képzésben való részvételre.

 

Alapfokozat birtokában a villamosmérnökök – a várható szakirányokat is figyelembe véve – képesek:

 

– elektronikai alkatrész- és mikroelektronikai ismereteikre is alapozva egyszerű analóg és digitális áramkörök tervezésére és kivitelezésére,

– elektronikai berendezések és rendszerek tervezésére, analizálására, hibajavítására,

– alapvető hardver és szoftver ismereteiket felhasználva számítógép kezelésére és programozására,

– a villamos és nem villamos mérési módszerek elveinek gyakorlati alkalmazására,

– főbb villamos-ipari anyagok és technológiák felhasználását igénylő feladatok megoldására,

– irányítástechnikai eszközök alkalmazására,

– a villamosenergia-ellátás és –átalakítás folyamatához kapcsolódó villamosmérnöki feladatok megoldására,

– alapvető híradástechnikai és infokommunikációs rendszerekhez kapcsolódó villamosmérnöki feladatok megoldására,

– alkalmazás szintű ismereteik felhasználásával a kiválasztott szakirányban

villamosmérnöki feladatok megoldására (tervezés, fejlesztés, üzembe

helyezés, üzemeltetés, szolgáltatás, karbantartás),

– munkavédelmi feladatok megoldására.

 

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:

 

– természettudományos alapismeretek: 40–50 kredit

matematika (min.12 kredit), fizika, informatika, villamosipari anyagismeret, az intézmény hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő további természettudományos alapismeretek;

– gazdasági és humán ismeretek: 16–30 kredit

közgazdaságtan, menedzsment és vállalkozás-gazdaságtan, jogi ismeretek, az intézmény hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő további gazdasági és humán alapismeretek;

– szakmai törzsanyag: 70–103 kredit

villamosságtan (elektrotechnika, hálózatok és rendszerek), elektronika, digitális technika, programozás, szakmai alapismeretek (híradástechnika, méréstechnika, szabályozástechnika/automatika, mikroelektronika, elektronikai technológia, villamos energetika, laboratórium), az intézmény hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő további, a törzsanyag részét képező ismeretek.

 

9. Szakmai gyakorlat:

 

Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlat kritérium-feltétel. A szakmai gyakorlat időtartama a műszaki alapképzésben legalább 4 hét.

 

10. Nyelvi követelmények:

 

Az alapfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.

 

Jogi segítségre van szüksége?
Fábián Ügyvédi Iroda – peres és gazdasági jogi megoldások KKV-knak és magánszemélyeknek, Budapest.

Amerikai ügyek magyarul
Szabo Law Group – vízum, zöldkártya, amerikai cégalapítás, floridai ingatlan.

Weboldal, tárhely, biztonság
SaSFly.net VPS és webhosting – a fisz.hu is itt fut.