|
|
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Diákközpontja évente készít országos felmérést a mérnökökről, a kínálati, valamint a keresleti oldalról. A kutatás nemcsak a BME-n végzett diákokra terjed ki, hanem valamennyi mérnökről, így minden műszaki szakember helyzetéről értékes információkat kaphatunk.
A példaértékű felmérés első része szerint mintegy 409 ezer társas vállalkozás 22, 54 százaléka alkalmaz egyetemi vagy főiskolai diplomával rendelkező mérnököket. Ezt az átlagot jelentősen meghaladó mérnöki jelenlét csak az építőiparról mondható el: itt a mérnököket alkalmazó vállalkozások aránya 36,75 százalék. A legtöbb mérnököt a közép-magyarországi régióban foglalkoztatják, és az sem meglepő, hogy Budapesten toronymagasan nagyobb a mérnökök foglalkoztatási aránya, mint a községekben.
A felmérés második részében a készítők 164, összesen 2300 mérnököt foglalkoztató cég véleményét összegezték. A vállalatoktól gyűjtött információk kitérnek a várható munkapiaci változásokra (mérnökök felvétele, elbocsátása) és azok okaira. Behatárolható a piac által a mérnököktől elvárt szakmai gyakorlat mértéke, az új munkatársak felvételére használt csatornák, az állás megszerzéséhez és megtartásához szükséges képességek köre.
Az eredményekből kiderül, hogy a műszaki végzettségűek iránti munkapiaci igény még mindig meghaladja a szellemi foglalkozásúak iránti átlagos igényt, azaz a mérnökök a vizsgált egy évben „kelendőbbek” voltak a munkapiacon. Az iparban és az építőiparban a főiskolások száma nagyobb, míg az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás és a szállítás, raktározás, posta, távközlés kategóriákban az egyetemi végzettségűeké.
A felmérésből egyértelműen kiderül, hogy az egyetemi végzettségűek keresete átlagosan 22 százalékkal, egyéb juttatása 112 százalékkal magasabb, mint a főiskolai végzettségűeké. Ezek együttesen 27 százalékkal nagyobb átlagjövedelmet eredményeznek az egyetemi végzettségűek javára.
2004. februári adatok
A jövedelmek vizsgálatát a vállalkozások tulajdonosi szerkezete szerint is elvégezték. Az adatokból kiderül, hogy mind az egyetemi végzettségű, mind a főiskolai végzettségű mérnök kategóriáknál a külföldi tulajdonú cégeknél lehet a legtöbbet keresni, őket követik az állami és önkormányzati cégek, majd a sort a belföldi magántulajdonú cégek zárják.
Feltűnő ugyanakkor, hogy a pályakezdők bére az állami és önkormányzati cégek esetén a legkisebb, és hogy a belföldi cégek esetén az egyetemi végzettségű pályakezdő és az egyetemi végzettségű mérnök kategóriák, illetve a főiskolai végzettségű pályakezdő és a főiskolai végzettségű mérnök kategóriák között szinte nincs különbség, azaz a pályakezdők bére lényegében megegyezik azonos végzettségű idősebb kollégáikéval. A belföldi cégeknél tehát leginkább a végzettség jelenti a differenciálás alapját.
A következő tábla azt mutatja, hogy a válaszadó cégek milyen mérnököt kívánnak alkalmazni. Gépész- és villamosmérnökre van a legnagyobb igény, míg kohómérnökből szerényebb piaci kereslet prognosztizálható a következő évekre.
A diplomás munkanélküliek aránya az összes, regisztrált munkanélkülihez viszonyítva egyértelműen növekedést mutatott az elmúlt öt év során. Ezt támasztják alá a Fővárosi Munkaügyi Központ azon adatai, melyek szerint Budapesten a diplomás munkanélküliek aránya a regisztrált munkanélküliekhez viszonyítva az 1998-as 5 százalékról 2003-ra több mint 11 százalékra nőtt. A vidéki helyzet valamivel jobb, a diplomások az összes regisztrált munkanélküli6 százalékát adják. A diplomás műszakiakról kevesebbet tudunk, bár körükben is nő, bár csak az átlagosnál kisebb mértékben, a munkanélküliek aránya. Ugyanakkor az tapasztalható a piacon, hogy a vállalatok a felsőfokú műszaki végzettségűek számára meghirdetett pozícióik egy részére csak nehezen találnak az elvárásaiknak megfelelő szakembert. Ez arra enged következtetni, hogy a munkaadók elvárásai és munkát kereső mérnökök tudása, képességei nincsenek összhangban egymással.
Az elemzésben külön alfejezetet szenteltek annak, milyen képességeket várnak el a mérnököktől a munkáltatók. A vállalatok több mint felénél a legfontosabb elvárás a nyelvtudás, ami elsősorban társalgási szintű angol- vagy németnyelv-ismeretet jelent. Ezt követi a szakmai gyakorlat és a munkatapasztalat. Az első két elvárástól jelentősen lemaradva, közel azonos súllyal szerepelnek a számítástechnikai ismeretek, a jó kommunikációs készség és a rugalmasság, mobilitás. Feltűnő, hogy a vezetői készségeket, sikerorientált személyiséget, jó problémamegoldó képességet, pontosságot, precizitást, kreativitást csak néhány vállalat említette, csakúgy, mint a lojalitást.
Generali a Biztonságért Alapítvány bemutatása
Generali közlekedésbiztonsági projekt bemutatása
