|
|
Az egyetemi jogászképzés népszerűsége töretlen, a nappali alapképzések között a második helyen van, mindössze 116 fővel jelentkeztek többen az egyetemi közgazdász szakra. Jogászképzés jelenleg nyolc karon folyik. A rendszerváltás utáni oktatási expanzió leginkább ezt a szakot érinti, hisz az egy főre jutó költség a jogászoknál a legalacsonyabb.
A diplomásokat jellemző kezdő állástalanság a jogászokat halmozottan sújtja, hisz ezen a téren a legnagyobb a túlkínálat. A diákok az egyetemen nem csak tanulnak. Kapcsolatokat építenek ki leendő kollegáikkal, egyidősekkel, fiatalabbakkal és idősebbekkel. Ez minden szakmában így van, de a jogban fokozottan érvényes, sokat számítanak az ismeretségek. Aki nem rendelkezik biztos háttérrel, a jövőre nézve az már korán kezdje el keresni későbbi munkahelyét, a negyedik év erre már késő. Összejövetelekre, különelőadásokra, diákkörbe, konferenciákra kell járni.
A jogászdiplomák rangsorában az ELTE-n végzettek esélyei a legjobbak, ezt a felvételizők is tudják: nem meglepő tehát, hogy az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara a legnépszerűbb. A nagy jelentkezési szám miatt a ponthatárok jóval az államilag finanszírozott nappali szakok fölé esnek. Kitűnő középszintű érettségivel sem lehetett bekerülni például 2005-ben államilag finanszírozott nappali képzésre, ám volt, ahol két emelt szintű érettségi sem volt elég a bejutáshoz.
Nincs jelenleg olyan országos felmérés, mely választ adna arra a kérdésre, hova kerülnek a végzős jogászok. A végzett jogász nem kap automatikusan doktori címet, ehhez további erőfeszítések szükségesek. Ahhoz, hogy a végzősök bírák, ügyészek, ügyvédek, közjegyzők vagy önálló ügyintézési jogkörrel rendelkező közigazgatási köztisztviselők lehessenek, háromévi joggyakorlatot kell teljesíteniük. A képzési idő így összesen 16 félévig tart. Tehát a diplomához vezető út sem könnyű, de a doktori cím sem jelent feltétlen jogi karriert. A hazai jogászképzés kritikájaként szokták megfogalmazni, hogy az egyetemekre általában jellemző elméletcentrikusság itt sokkal magasabb, mint a többi szakon, és a hallgatóknak az egyetem falain belül nincs esélyük megcsillogtatni gyakorlati képességüket. A túlképzés elérte felső határát, így ma már előfordul, hogy ügyvédek is megélhetési gondokkal küzdenek. Csak Budapesten 4500 ügyvéd praktizál, közel annyi, mint az ország összes többi területén együttvéve. Erre a helyzetre az állam úgy reagált, hogy – a szakmai szervezetekkel együttműködve – csökkentette az államilag a finanszírozott helyek számát, ami sok helyen felháborodást keltett, de tény, hogy a kínálat ilyen csökkentésével a munkapiaci állapotok reálisabbak lesznek.
Problémát jelent, hogy az ügyvédségen kívül más jogi intézmények – ügyészség, bíróság – csak nagyon kevés végzőst tudnak alkalmazni. Az ügyvédi pálya ennek ellenére nem vált teljesen zárt közösséggé. Kitörési pontot jelenthet ezen a területen a specializált tudás: az orvos-jogászok vagy a jogász-közgazdászok iránt komoly kereslet mutatkozik.
Bár, mint mindenhol hallani, sok a jogász, a nagy nemzetközi ügyvédi irodák mégis arról panaszkodnak, hogy nincsenek jól képzett, több nyelven tárgyalóképes szakjogászok. Sokan nem specializálódnak, pedig erre nagy szükség van – hangoztatják a szakemberek.
Az EU nyolc diplomát ismer el automatikusan, köztük a jogászi végzettséget. Ezenkívül az általános orvos, fogorvos, állatorvos, ápolónő, gyógyszerész, szülésznő és építész okleveleket fogadják el. Az Európai Unióhoz való csatlakozás vagy a szűnni nem akaró pereskedési hajlandóság folyamatosan fenntartja az igényt a jogvégzett munkaerő iránt. A középiskolások jogi pálya iránti érdeklődése pedig továbbra is lankadatlan. A Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) országos felmérése szerint a továbbtanulni kívánó diákok körében a jogi karrier a pályaválasztási szándék élmezőnyében szerepel a kommunikációs és gazdasági területet követve.
Generali a Biztonságért Alapítvány bemutatása
Generali közlekedésbiztonsági projekt bemutatása
