|
|
Rátermettség, kitartás, kreativitás, fejlett problémamegoldó és jó tárgyaló-, beszéd- és fogalmazókészség – többek között ezek a képességek szükségesek jogi területen. Mindemellett annak, aki jogi pályára adja a fejét, bírnia kell a napi tíz–tizenkét órányi munkát is.
A tapasztalatok szerint kétféle ember tanul tovább jogi karon: akik mindig is ide készültek, és azok, akik valamilyen külső motiváció (pl. szülői rábeszélés) hatására jelentkeznek. A jogi egyetemeken végzők azonban ma már sokkal kevésbé számíthatnak biztos munkahelyre és karrierre a diploma megszerzése után. Senkit sem vár bársonyszék, így érdemes már a tanulmányok ideje alatt szakmai gyakorlatot szerezni, munka után nézni. Idő van rá, hiszen az egyetemi jogászképzés ötéves, és ezután még három év gyakorlat következik azoknak, akik ügyvédként, ügyészként vagy bíróként szeretnének praktizálni.
Sokat hallani arról, hogy a jogászi pálya telítődött, még a kiemelkedő eredménnyel végzett, több nyelvet beszélő friss diplomásokból is nagy a túlkínálat. Dr. Mezey Barna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja szerint azonban sok pozitívumot rejt magában a jogászdiploma, hiszen jogászokra szüksége van a cégeknek, az államigazgatásnak és a politikának is. De leginkább azok a jogászok kelendőek, akik specializált tudással rendelkeznek, például orvos-jogászok vagy jogász-közgazdászok.
A helyzetet nem kell túldramatizálni, hiszen nyolc szabályozott szakmában automatikusan elismerik majd a magyar diplomát az EU-tagországokban, így kiugrási lehetőséget jelenthet az, ha valaki az egyetemi évek alatt kötelező heti négy nyelvórán kívül is nagy hangsúlyt fektet egy, esetleg több idegen nyelv elsajátítására – vallja egy frissen diplomázott ügyvédbojtár. A jogban fokozottan érvényes, hogy nagyon sok múlik a megfelelő kapcsolatokon, amelyek kialakítására a legjobb terep az egyetem.
Generali a Biztonságért Alapítvány bemutatása
Generali közlekedésbiztonsági projekt bemutatása
