|
|
A pszichológia évek óta töretlenül egyike a legnépszerűbb bölcsész szakoknak, sőt évről évre egyre feljebb kerül a jelentkezési rangsorokban. A kínálati oldal – azaz a meghirdetett helyek száma – azonban nem bővül ilyen dinamikusan, így a túljelentkezés éles versenyhelyzetet teremt. A pszichológia szakra jelentkezők a többi szakra pályázókhoz képest általában kiemelkedően magas előképzettségűnek bizonyulnak. Az előképzettséggel kapcsolatban a középiskola típusáról és a nyelvvizsgáról vannak adataink.
A pszichológia szakra jelentkezők háromnegyede gimnáziumban érettségizett, míg a többi szakra felvételizőknek csak alig több mint felére igaz ugyanez a megállapítás. Emellett, miközben a többi szakra jelentkezőknek valamivel több, mint egyharmada rendelkezik nyelvvizsgával (35 százalék), addig ezen a szakon több mint felük (56,4 százalék). Elsősorban középfokú B, C nyelvvizsgával rendelkeznek jóval nagyobb arányban a pszichológusnak készülő felvételizők, ezek a nyelvvizsgatípusok a körükben kétszeres arányban fordulnak elő, mint a többi szak felvételizői esetében. A felsőfokú C típusú nyelvvizsgával is gyakrabban rendelkeznek az erre a szakra jelentkezők, de itt csak pár százalékos a különbség.
A nyelvvizsgával rendelkezők magas aránya a pszichológia szakra jelentkezők között minden bizonnyal annak köszönhető elsősorban, hogy van olyan intézmény, amely felvételi feltételeként köti ki a legalább középfokú nyelvvizsgát (amelyet egyébként csak néhány, előre meghatározott nyelvből tett nyelvvizsga esetén fogadnak el). Emellett a nagy túljelentkezés miatt kialakult versenyhelyzet is motiváló tényező a nyelvvizsga megszerzésére, hiszen az többletpontokat jelent a felvételi során.
Öt év egyetemi tanulmány eltelte után számos lehetősége van egy pszichológusnak. Mindegy, hogy az utolsó két évben reklám-, kriminál-, vallás- vagy klinikai pszichológiára szakosodott, a diplomájában az fog szerepelni: pszichológus.
Ezzel a pszichológusdiplomával közalkalmazotti pedagógusi állásokat lehet vállalni: lehetünk egyetemi oktatók, kezdetben persze csak tanársegédek vagy középiskolai tanárok. Ha valaki vonzódik az iskolai környezet iránt, lehet iskolapszichológus, esetleg nevelési tanácsadó is. Egy megkötés van: szakvélemény nem adható, mert az törvénybe ütköző.
A közalkalmazotti állások persze nem kecsegtetnek bankárfizetésekkel, sőt bruttó százezer forint alatti kezdő fizetésre lehet számítani, ami háromévente bruttó 3000, azaz háromezer forinttal nő. Pozitívum, hogy rendszerint nem heti negyvenórás a munkaidő: van, ahol csak kedd délutánonként kell bemennie az iskolapszichológusnak, tehát ilyen állásból hármat állítólag még minden különösebb megerőltetés nélkül el lehet vállalni.
A másik lehetőség, hogy a pályakezdő cégekhez szegődik el. „Ehhez kegyetlenül jónak kell lenned – fogalmaz egy most végző pszichológus hallgató –, tanulmányaidban minimum jelesnek, ezenkívül valamelyest ismertnek, jó kapcsolatokkal rendelkezőnek, magabiztosnak és megnyerőnek kell lenni. Ha iszonyatosan jó vagy, bekerülhetsz egy céghez, ahol ugyan elég szépen tejelnek, viszont kihajtják belőled a lelket. Nem nyolcórás a munkaidő, hanem huszonnégy, amiből annyit töltesz benn, amennyit tudsz.”
A harmadik lehetőség, hogy elmegyünk vállalkozónak, ha kellően bátrak vagyunk, és tőkénk is van hozzá. De ebben az esetben persze semmi sem biztosítja, hogy a páciensek rögtön induláskor özönleni fognak hozzánk.
Aki már óvodáskorában, a homokozóban ülve is klinikai pszichológus akart lenni, annak a diploma megszerzése után feltétlen szüksége van egy kiválasztott „módszer” alapos elsajátítására, mint például a pszichoanalízis, a pszichodráma, táncterápia vagy csoportanalízis.
Generali a Biztonságért Alapítvány bemutatása
Generali közlekedésbiztonsági projekt bemutatása
