|
|
 |
A felsőoktatási rendszerben már nem gyűjthető össze az a szakmai tudás, készségtár, ami a munkakereséshez vagy a későbbiekben a munkaerőpiacon való helytálláshoz szükséges.
Számos szakmai fogásra, trükkre tehetünk szert, ha a tanulmányok mellett, azok kiegészítésére vagy karrierünk indításaként akár rosszabb anyagi feltételek ellenére is külföldön vállalunk munkát.
Amit ilyen körülmények között megtanulhat a pályakezdő, az a globális gondolkodás. A nemzetközi nagyvállalatok leginkább abban különböznek egy hazaitól, hogy globálisan gondolkodnak, globális stratégiát alakítanak ki, és ebben a rendszerben természetessé válik a különböző országokban dolgozó, különböző nemzetiségű munkatársak együttműködése. Az együttműködés sikeréhez olyan beállítódás szükséges, amely leginkább fiatalkorban adott: mobilitás, kalandvágy, dinamizmus, azaz egyfajta globális multigondolkodás.
A külföldi cégeknél való pályakezdés előnyei közé sorolható, hogy a nagy, nemzetközi vállalkozások működését igyekeznek jól átláthatóvá, pontosan szabályozottá tenni. Megkönnyíti a fiatalok pályaszocializációját, hogy a betanulási időszak alatt bemutatják nekik a legfontosabb vállalati folyamatokat. A pályakezdők bevezetése a cég működésébe nagy rálátást biztosít számukra az üzleti tevékenységre, segíti az elméletben elsajátított ismeretek készségszintre fejlesztését. A nagy, nemzetközi cégek utánpótlás-nevelő szakmai képzőprogramjai pedig kincset érő fejlesztési lehetőséget kínálnak a sikeres induláshoz.
A külföldi munkavállalás tekintetében az idegen nyelvi szakos diákok kiemelten előnyös helyzetben vannak. Az EU egyik alapszabálya a nyelvi gazdagság megőrzése a tagállamok körében. Az uniós polgárok nemzeti identitásának megóvása elengedhetetlenül szükségessé teszi, hogy mindenki saját nyelvén is hozzáférhessen a közösség dokumentumaihoz. Ez komoly kihívást és egyben nagy lehetőségeket is jelent a bölcsészhallgatók számára.
A kulturális sokszínűség megőrzésének igénye mellett alapvető emberi jog az anyanyelvi források megléte, például a jogi szövegek esetében. Nem várható el, hogy a polgárok olyan szabályokat kövessenek, amelyeket nem értenek, mert idegen nyelven fogalmazódtak. A demokratizmus jegyében jogaikat is csak akkor tudják gyakorolni az egyes tagállamok polgárai, ha saját ötleteiket, gondolataikat belevihetik a közös jogszabályok alkotásába.
A hatékony kommunikáció és együttműködés feltétele a megfelelő színvonalú fordítói munka. A csatlakozást követően az unió hivatalos nyelveinek száma az eddigi tizenegyről húszra nőtt, ami számszerűen 82 százalékos arányt jelent. A fordítandó iratok esetében közel 40 százalékos növekménnyel számolnak, a 2003-as év másfél milliónyi oldala helyett 2006-ban kétmillió-egyszázezer, jövőre akár kétmillió-négyszázezer oldal idegen nyelvre való átültetése várhat a szakemberekre.
A fordításra szánt költségvetés ennek arányában növekszik majd. Minden csatlakozó nyelv esetében minimálisan hatvan fordítóval számolnak a brüsszeli adminisztrációban. Ez a létszám az irodai alkalmazottakat is számolva nyelvenként 110 új munkatársnak ad munkát a jövőben. Jelen pillanatban a régi uniós tagállamainak ügyviteléhez 1300 fordító nyújt segítséget. Az uniós ügyvitel rendszerében jelenleg az angol, a francia és a német a munkanyelv. Az egyes nyelvi szakértők feladatát a már elfogadott döntések további idegen nyelvi fordítása jelenti.
Már 1996-ban megalakult a tolmács-fordítói gárda képzésére az unió TAIEX (Technical Assistance Information Exchange Office) szolgálata, amelynek feladata a csatlakozásra váró államokban a fordító- és tolmácsképzés felügyelete, miniszteri vezetés mellett. Kilenc tagjelölt állam esetében már megszülettek a kihelyezett nyelvi központok, amelyek a szakanyagok tolmácsolásával foglalkoznak, szabályozzák a tolmácsképzés kérdését, kapcsolatokat ápolnak a felsőoktatással, fordítóintézetekkel és szövetségekkel.
Generali a Biztonságért Alapítvány bemutatása
Generali közlekedésbiztonsági projekt bemutatása
