Mi vár rád, és mit várnak tőled? (idegen nyelvi szakok)

 

 

Amit várnak tőled: az angol nyelv és irodalom szakon a diáklétszám az elmúlt évtizedben robbanásszerűen nőtt, ennek megfelelően a hallgatók átlagtudása csökkent. A kétszintű érettségi bevezetésével a felveendők kiválasztása kikerült az egyetem hatásköréből, ennek előnyeivel és hátrányaival együtt. A felvételin eddig igyekeztek felderíteni, hogy vajon érdeklődik-e a jelölt az angol irodalom, történelem vagy a nyelvészet iránt, az érettségi viszont csak a – szintén fontos – nyelvtudást méri. Mivel a felvételizők már nem böngészik a Felvételi Tájékoztatóban eddig megjelent olvasmánylistát, könnyen haladó nyelvtanfolyamnak vélhetik az angol szakot.
Angol szakra – általában az idegen nyelv szakokra – csak emelt szintű angol érettségivel lehet jelentkezni, de célszerű, ha valaki más nyelvből is nyelvvizsgával érkezik, annak ellenére, hogy mindezt nem követelik meg. A versenyhelyzet és a nyelvvizsgákért kapható többletpontok miatt hasznos ezek megszerzése, hiszen a legjobbaknak van esélyük a bekerülésre.
Hogy milyen elvárásai vannak az egyetemeknek? Természetesen az, hogy jól beszéljen angolul a jelentkező. Ez nem azt jelenti, hogy perfekt legyen a nyelvből és a nyelvtanából, hanem hogy jól tudjon kommunikálni, merjen megszólalni angolul, még ha nem is tökéletesen. Kellemetlen helyzetbe hozza nem csak magát, hanem diáktársait és tanárát is az a hallgató, aki az órán azt kéri, mondhatná-e ezt magyarul. Elvárják továbbá, hogy érdeklődjön szakjának tárgyai iránt. Tehát érdekelje vagy az angol irodalom, a kultúra, vagy a történelem, vagy a nyelvészet, vagy a nyelvoktatás. A hallgatóknak már a második félévben regényeket, drámákat, verseket, angol nyelvű szakirodalmat kell olvasniuk, valamint öt–tíz oldalas fogalmazványokat kell írniuk, ami nehézkesen megy érdeklődés és biztos nyelvismeret nélkül.

*******

Ezt tanulod majd: itt is, mint mindenhol, szemináriumokat és előadásokat kell látogatni. Ezek egy része irodalomelmélettel, angol nyelven létrejött irodalmi művekkel, az angolszász népek történelmével foglalkozik. Ezenkívül vannak nyelvészeti, az angol hangtannal, mondattannal és a nyelv történetével foglalkozó, valamint a nyelvoktatás elméleti és gyakorlati kérdéseit tárgyaló kurzusok. Ezen a területen együtt van társadalomtudomány (történelem), természettudomány (nyelvészet) és művészet (irodalom). Az egyetemi képzésben több az elméleti tárgy, a főiskolaiban a hangsúly a tanárképzés felé tolódik el. Az idegen nyelv szakokon a diploma maga teljesíti az egyik nyelvvizsga-kötelezettséget, hiszen felsőfokúnak számít. Ehhez egy másik, tehát nem angol nyelvből szerzett, alapfokú C típusú nyelvvizsgát kell még szerezni. Leginkább ahhoz lehet a nyelvvizsga megszerzését hasonlítani, hogy írni és olvasni is kell, de azt nem az egyetemen tanítják; az egyetem nem nyelvvizsga-előkészítőként funkcionál.
Az ideális hallgató az első öt-hat félévben elvégzi a mindenki számára kötelező kurzusokat, leteszi az irodalom és a nyelvészet szigorlatot, illetve a második nyelvi alapvizsgát. Ezután már kedvére válogathat az egy-egy részletkérdéssel bíbelődő szakkurzusok között: ismerkedhet egy egész féléven át Blake-kel, Keatsszel, Yeatsszel, vagy éppen Emily Dickinsonnal, a Szentivánéji álom magyarra fordításával, Shakespeare filmadaptációival, az ír mitológiával, Ausztráliával vagy Kanadával, a hangtan és mondattan legújabb elméleteivel, a szociolingvisztikával vagy a tesztkészítés módszertanával. A lista még hosszan folytatható lenne. Aki az összes szakkurzusát egy szakirány kínálatából végzi, annak a diplomájában ezt is feltüntetik. A szakirányok a következők: anglisztika, nyelvészet, alkalmazott nyelvészet, kanadisztika, ausztralisztika, irlandisztika, britannisztika és angol medievisztika.
A főiskolai angol szakon inkább gyarolatorientált a tanítás: a filológiai kurzusok mellett speciális készségfejlesztő szemináriumokból, íráskészség-fejlesztésből, országismeretből és pedagógiai előadásokból, szemináriumokból kell jegyet szerezni.
Tudni kell, hogy már az első év végén nyelvi alapvizsga, a második-harmadik évben irodalom és nyelvészet szigorlat, valamint még egy nyelvvizsga vár a hallgatókra. A hallgatók tanulmányaikat részben maguk ütemezik, meg lehet tenni, hogy egy félévben csak irodalommal, a következőben csak nyelvészettel foglalkozik valaki. Ennek megfelelően a bukás sem jár jóvátehetetlen következményekkel: csak a sikertelen szemináriumot kell újra járni, illetve a sikertelen vizsgát kell megismételni, az előbbit háromszor, az utóbbit négyszer lehet megpróbálni.

********

Ahol állást találhatsz: idegen nyelv szakokon van lehetőség arra, hogy valaki „nagy tudós” legyen, és arra is, hogy jól képzett titkárrá, titkárnővé, üzletkötővé, tanárrá váljon. Aki szeretne elmélyülni a munkában, kutatni szeretne, a tudományos életben részt venni, és inkább az elméleti képzést preferálja, annak érdemesebb az egyetemi képzést választania, mint a főiskolait. Főiskolai szakon angol nyelv és irodalom szakos tanárokat képzünk, egyetemi szakjainkon pedig okleveles amerikanisztika vagy angol nyelv és irodalom szakos bölcsész, illetve bölcsész és tanár képesítést kapnak a hallgatók.
A főiskolát végzettek általános iskolában taníthatnak, tehát maximum 14 éves kort betöltött gyerekeket. Az egyetemet végzett diákok már középiskolai oktatóként is elhelyezkedhetnek, arról nem is beszélve, hogy az egyetemi katedra lehetősége is megnyílik előttük – természetesen bizonyos feltételek teljesítése után.

Ha valakit nem a tanári pálya vonz, lehet újságíró, diplomata, nyelvész, tolmács, elhelyezkedhet az idegenforgalomban vagy az államigazgatásban is. Sajnos nem nagyon lehet követni és felmérni, a végzett hallgatók hol és miként tudnak elhelyezkedni; csak véletlenszerű információk vannak ilyen téren.

Jogi segítségre van szüksége?
Fábián Ügyvédi Iroda – peres és gazdasági jogi megoldások KKV-knak és magánszemélyeknek, Budapest.

Amerikai ügyek magyarul
Szabo Law Group – vízum, zöldkártya, amerikai cégalapítás, floridai ingatlan.

Weboldal, tárhely, biztonság
SaSFly.net VPS és webhosting – a fisz.hu is itt fut.