 |
|
Az idegen nyelvi szakosok körében közkedvelt elhelyezkedési lehetőség tolmácsként vagy fordítóként dolgozni. Ehhez természetesen szükséges a magas szintű nyelvtudás, de fontos a tájékozottság, a naprakész eligazodás a világ dolgaiban. Nagy előnyt jelenthet bármely más szakterületen megszerzett tárgyi tudás is.
A tolmács a világra nyitott, önálló, kommunikatív és talán egy kicsit exhibicionista személyiség, aki szereti a nyilvános szereplést, míg a fordító inkább otthonülő, a részletekben elmélyülő, a finom megoldásokat kedvelő típus. A siker itt mindig rajtunk múlik, és nincs főnök, aki beleszóljon a munkába. És a minőségi munkát ebben a szakmában jól megfizetik. De mint minden vállalkozásnál, a függetlenség ára itt is a bizonytalanság. Az ember nem akkor dolgozik, amikor akar, hanem akkor, amikor van munka, sokszor tehát hétvégeken is, ami a családi és baráti kapcsolatok rovására mehet. Ezenkívül a jövedelemviszonyok is hullámzóak: amikor erős szezon van, tartalékolni kell egy esetleges munkában szegényebb időszakra. Ha pedig valaki egy komolyabb betegség, vagy nők szülés miatt hosszabb időre kiesnek a munkából, utána nagyon nehéz visszakerülni a megrendelők kegyeibe, hiszen addigra a helyet már betöltötte valaki más. A mesterfogásokat ebben a szakmában a gyakorlatban lehet megtanulni. Bár a különböző tolmácsképzések sokat segítenek, attól még senki nem profi, hogy egy ilyet elvégzett. Például egy tolmács akkor igazán jó, ha nem lehet észrevenni, hogy ott van. Ehhez tudni kell azonosulni a klienssel. Van, aki ezt a saját személyiségének feladásaként éli meg, és éppen ezért nagyon nehezen viseli el, de ideális esetben ez kihívás, akár a színésznek a szerep minél élethűbb megformálása.
