|
|
Az újdonsült egyetemisták, főiskolások gyakran állnak megilletődve a tanszék előtt, ugyanis akik nyelvszakra jönnek, nem tudják, mi vár rájuk. A leendő hallgatók nem ismerik az intézmény elvárásait, de ami még rosszabb, új környezetbe, új társak közé kerülnek. Ilyenkor érdemes a felsőbb éves hallgatóktól tanácsot kérni, ők ugyanis sok mindenben segíthetnek.
Ha a nyelvek iránti érdeklődés és tehetség már megvan, meg kell ismernie minden jelentkezőknek, mit vár tőle az intézmény. Elvileg a középfokú nyelvtudás is elegendő ahhoz, hogy egy szakot elkezdjünk, de gyakorlatilag a tanárok mind-mind azt várják, hogy az adott nyelvet tökéletesen beszéljük, mire hozzájuk érkezünk. Ezért még annak sem árt az egyetem előtt magánórákat venni, aki nemzetiségi vagy két tanítási nyelvű középiskolába, gimnáziumba jár. A tanárok szerint ugyanis a kisujjunkban van az egész nyelvtan, valamint a nagyszótárnak legalább a felét kívülről fújjuk.
A nyelvszakok egyesek szerint a legnehezebbek az egyetemeken. Hatalmas tudásanyagot kell a tanároknak nagyon rövid idő alatt átadniuk, ezért az öt év nagy rohanásnak tűnik. Fülöp József, a Károli Gáspár Református Egyetem némettanára szerint általában középfokú nyelvtudású hallgatók érkeznek az egyetemre. Csak egyszer-kétszer fordul elő, hogy valaki magasabb szintet üt meg, de ők rendszerint Németországban vagy Ausztriában éltek, mielőtt hazatértek. A tanár hiányolja a magas szintű anyanyelvi oktatást a középiskolákban, hiszen az idegen nyelv elsajátításának is ez az alapja. Szerinte a nyelvet nem lehet megtanulni, bemagolni, sokkal inkább elsajátítani kell. Ez idegen nyelvű újságok és könyvek olvasásával, külföldi televíziók nézésével érhető el.
Aki a nyelveket választja, készüljön fel arra, hogy négy vagy öt évig nem fog magyarul megszólalni az egyetemen. A tanárok is csak az adott nyelven kérdezik majd, s a legtöbb szakirodalom is azon íródott. Rögtön felvetődik a kérdés: mennyire fontos a jó nyelvérzék? Fülöp szerint szükség van rá, de igazi, biztos tudást csak a rengeteg gyakorlás adhat.
Fontos, hogy ne csak az irodalmi rész érdekelje azt, aki ezt a szakot választja. Gebauer Ferenc, a Fővárosi Pályaválasztási Tanácsadó pszichológusa szerint a nyelvészeti részekről sem szabad megfeledkezni. Érzékenynek kell lennünk a nyelvi normák, nyelvészeti tárgyak iránt nemcsak azért, hogy hibátlanul beszéljünk, hanem azért is, mert ezek is az alapképzés részei, és vizsgáznunk kell belőlük. Jó, ha szeretünk a nyelvvel foglakozni, kérdéseivel behatóbban megismerkedni, mert az egyetemen csak így válhatunk sikeressé.
Az egyetem után sokféle munkahelyet találhatunk: elmehetünk tanárnak (ez a legkézenfekvőbb), de lehetünk tolmácsok, fordítók, valamint elmehetünk egy másik országba is dolgozni. Sokan választják ezt az utat, és dolgoznak Németországban, Franciaországban vagy Angliában.
A nyelvszak a magas fokú nyelvismeret elsajátítása mellett lehetőséget biztosít a hallgatóknak speciális érdeklődési területük elmélyítésére is. A hallgatók a szabadon választható tantárgykínálatból terveiknek és célkitűzéseiknek megfelelő részterületeket választhatnak ki, amelyeket szaktanáruk vezetésével tudományos szinten művelhetnek. Az elméleti, kutató-feltáró munka eredményeként tanulmányaik végén a hallgatók diplomamunkát írnak. Ehhez a témavezető tanár folyamatos segítséget ad; rávezetve a hallgatót a kutatómunka és a szakirodalom feldolgozásának alapvető formai és tartalmi kérdéseire.
A képzés tárgyai többek között felölelik az adott ország, az adott nyelv történelmét és művelődéstörténetét, irodalma részletes ismeretét, az általános és alkalmazott nyelvészet tárgyköreit, a részletes leíró nyelvtant, valamint nyelv- és stílusgyakorlatokat.
A tantervekben pedagógiai, pszichológiai és filozófiai alapképzést biztosító kötelező órák, a nyelvtanítás metodikájának részletezett szakterületei szerepelnek. A műfordítás szemináriumok keretében megismerkedhetnek a hallgatók a kiváló magyar fordításokkal, és maguk is próbálkozhatnak alapvető műfordítási technikák elsajátításával.
A nyelvképzés célja az, hogy a hallgatók megbízható nyelvtudás birtokában az adott kultúra avatott tolmácsaiként – jelentős alkalmazott nyelvészeti felkészültséggel – tanítsák és kutassák az idegen nyelvet.
Generali a Biztonságért Alapítvány bemutatása
Generali közlekedésbiztonsági projekt bemutatása
