|
|
|
A bölcsész pálya legkeresettebb alapszakjai |
MAGYAR ALAPKÉPZÉSI SZAK
1. Az alapképzési szak megnevezése: magyar
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BA)
– szakképzettség: magyar alapszakos bölcsész (zárójelben megjelölve a szakirányt)
– választható szakirányok: drámapedagógia, eszperantó, észt, finn, finnugor, folklorisztika, irodalomtudomány, művelődéstudomány, nyelvmentor, nyelvtechnológia, színháztörténet, ügyvitel, neolatin
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Hungarian Studies
3. Képzési terület: bölcsészettudományi
4. Képzési ág: magyar
5. A képzési idő félévekben: 6 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
7. Az alapszak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a magyar és a világirodalom, valamint a magyar nyelv és általában a nyelvhasználat történetileg és szociológiailag változó formáiról, kialakulásának folyamatairól megbízható ismeretekkel rendelkeznek.
Cél továbbá a nyelvi és irodalmi jelenségek értelmezéséhez szükséges alapvető eljárások megismertetése. A végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a magyar alapszakon végzettek képesek:
– értelmezni a szóbeli és írásbeli kommunikáció nyelvi és irodalmi
sajátosságait;
– megszerzett ismereteik gyakorlati alkalmazása során szóban és írásban
árnyaltan, választékosan megnyilatkozni;
– az alapszak és a hozzá kapcsolódó választott szakirány tanulmányaira
vonatkozó ismeretszerzés általános módjainak és annak fő kutatási
módszereinek elsajátítására;
– hatékonyan kommunikálni a magyar nyelv és irodalom, illetve a választott szakirány kérdéseiben a kor igényeinek megfelelően, önállóan véleményt alkotni idegen nyelven is, továbbá különböző szempontok szerint bemutatni információkat, érveket és elemzéseket;
alkalmasak:
– megszerzett ismereteik birtokában a magyar nyelvvel és irodalommal,
valamint egy-egy szakiránnyal összefüggő ismereteket igénylő munkakör
betöltésére;
– kulturális tevékenységhez kapcsolódó feladatkörök ellátására művelődési
intézményekben, kutatóintézetekben, az államigazgatás és az önkormányzati igazgatás területén, továbbá anyanyelvileg jól felkészült szakembereket igénylő társadalmi szervezetekben;
– általános humán tájékozottságot igénylő munkakörök betöltésére;
rendelkeznek:
– a magyar nyelvhez és irodalomhoz, illetve a választott szakirány területéhez kapcsolódó problémák felismerési és kreatív kezelési képességével;
– jó problémamegoldó és kommunikációs képességgel;
– kritikai szemlélettel;
– a választott alapszak iránti magas fokú motivációval és elkötelezettséggel.
8. A törzsanyag (szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):
– alapozó ismeretek: 15-20 kredit
filozófiatörténet, társadalmi ismeretek, kommunikáció, informatika, könyvtárismeret, szakterületi alapozó ismeretek (bevezetés az irodalomtudományba és a nyelvtudományba, irodalomtudományi proszeminárium, nyelvészeti filológia);
– szakmai törzsanyag: 140-160 kredit, ebből
a) általános szakterületi ismeretek: 90-110 kredit
aa) irodalomtudomány
világirodalom, régi magyarországi irodalom, klasszikus magyar irodalom, modern magyar irodalom, irodalomelmélet
ab) nyelvtudomány
nyelvtörténet, finnugrisztika, nyelv és társadalom, kommunikáció szóban és írásban, helyesírás, fonetika, leíró magyar nyelvtan, jelentéstan, szövegtan, stilisztika;
b) differenciált szakmai ismeretek: 50 kredit
ba) a szakirányok vagy az alapszak szakterületi ismeretei: szakirányú és alapszakos specializációk,
bb) a második szak szakterületi ismeretei.
A tanári mesterképzési szak választása esetén a szabadon választott stúdiumok terhére biztosítani kell a tanári felkészítéshez szükséges pedagógiai-pszichológiai modult, amelynek kreditértéke 10 kredit.
9. Szakmai gyakorlat: –
10. Nyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.
TÖRTÉNELEM ALAPKÉPZÉSI SZAK
1. Az alapképzési szak megnevezése: történelem
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)
– szakképzettségek:
a) történelem alapszakos bölcsész
b) történelem, régészet alapszakos bölcsész
c) történelem alapszakos bölcsész (muzeológia szakirány)
d) történelem alapszakos bölcsész (levéltár szakirány)
– választható szakirányok: történelem, levéltár, muzeológia, régészet
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:
a) Philologist in History Studies
b) Philologist in History, Archeology
c) Philologist in History, Specialized in Museology
d) Philologist in History, Specialized in Archives
3. Képzési terület: bölcsészettudományi
4. Képzési ág: történelem
5. A képzési idő félévekben: 6 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik egyetemes és magyar történelemből, a rokon és segédtudományokból, valamint a történelem alapszakhoz tartozó szakirányokon szerzett levéltári, muzeológiai, régészeti ismeretekkel rendelkeznek és képesek történelmi, illetve általános társadalmi és politikai kérdésekben az ismeretek önálló elsajátítására és rendszerezésére. A végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a történelem alapszakon végzettek képesek:
– a történelmi, illetve társadalmi és politikai kérdésekben az ismeretek önálló elsajátítására és rendszerezésére;
– az információk kritikus elemzésére és feldolgozására;
– megoldási javaslatokat adni a történeti-társadalmi elemzés során felmerülő problémák értelmezésére, az alapszakon belül elsajátított problémamegoldó technikák hatékony alkalmazására;
– az információkat, érveket és elemzéseket különböző szempontok szerinti
bemutatatására, átgondolására;
– összefüggő szövegek, valamint vizuális jelekkel, tipográfiai eszközökkel,
ikonokkal tagolt szövegek, táblázatok, adatsorok, vizuális szövegek (mozgó állóképek, térképek, diagramok) megértésére, értelmezésére; idegen nyelven és az informatika eszközeivel is hatékonyan kommunikálni;
alkalmasak:
– az alapszakon elsajátított ismeretek birtokában közművelődési
intézményekben történelmi ismereteket igénylő munkakörök betöltésére;
– a levéltár szakirányon végzettek alkalmasak korszerű levéltári és irattári
ismereteik birtokában a maradandó értékű iratanyag gyűjtésével, megőrzésével, feldolgozásával és hozzáférhetővé tételével kapcsolatos alapfeladatok ellátására;
– a muzeológia szakirányon végzettek alkalmasak a gyűjteménygyarapítás,
nyilvántartás, raktározás-megőrzés, valamint a kutatószolgálat ellátására
muzeológus irányításával;
– a régészet szakirányon végzettek alkalmasak a régészet általános
ismeretanyagára és a Kárpát–medence régészetének fő korszakaira vonatkozó ismereteik birtokában régész irányításával régészeti források és lelőhelyek felkutatására, feltárására és dokumentálására.
Rendelkeznek tevékenységük kritikus értékelésének képességével, valamint értékek feltárására és megtartására törekvő céltudatos magatartással. Rendelkeznek továbbá minőség- és felelősségtudattal, jó együttműködő és kommunikációs képességekkel, problémamegoldó készségekkel.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):
– alapozó ismeretek: 20–40 kredit
filozófiatörténet, társadalmi ismeretek, kommunikáció, informatika, könyvtárismeret, a képzési ág alapozó ismeretei (bevezetés a történelemtudományba, bevezetés a néprajzba); szakterületi alapozó ismeretek (bevezetés a régészetbe, bevezetés a levéltári ismeretekbe, bevezetés a muzeológiába, művészettörténet, történeti földrajz, vallástörténet, művelődéstörténet); latin nyelv;
– szakmai törzsanyag: 130–150 kredit, ebből általános szakterületi ismeretek: 40-90 kredit történeti segédtudományok (epigráfia, paleográfia, diplomatika, heraldika, kronológia, szfragisztika); őskori és ókori történelem (Európa és az Európán kívüli világ az őskorban, az ókori Kelet, Görögország, Róma története, az ókori vallások művelődéstörténete); középkori magyar történelem (a magyarság őstörténete, a Kárpát–medence története a magyar honfoglalás előtt, Magyarország története a honfoglalástól Mohácsig); középkori egyetemes történelem (Európa és az Európán kívüli világ a középkorban); koraújkori magyar történelem (Magyarország és Erdély története a koraújkorban); koraújkori egyetemes történelem (a világ története a kora újkorban); újkori magyar történelem (Magyarország és Erdély története az újkorban 1918–ig); újkori egyetemes történelem (a világ története az újkorban); jelenkori magyar történelem Magyarország a két világháború között és a második világháború után, Magyarország története a jelenkorban); jelenkori egyetemes történelem (20. századi és jelenkori világtörténet);
b) differenciált szakmai ismeretek
ba) történelem szakirány: 50 kredit
a szakmai törzsanyag általános szakterületi ismeretei;
bb) levéltár szakirány: 50 kredit
igazgatási és intézménytörténeti ismeretek (a magyar állam szervezete, kormányzata és intézményei, a levéltári intézményrendszer és története, a magánszféra irattermelése, gazdasági szervezetek és irataik); levéltártani és irattani ismeretek (levéltártani ismeretek: új– és modernkori iratismeret, irattári és iratkezelési ismeretek; levéltári informatika, levéltári adatvédelem, adatszolgáltatás, levéltári szakkollégiumok); levéltári szakmai gyakorlat (Magyar Országos Levéltár, önkormányzati levéltárak,
szak– és nyilvános magánlevéltár);
bc) muzeológia szakirány: 50 kredit
Magyarország művelődés- és kultúrtörténete proszeminárium, általános forrástan, múzeumtörténet, a műgyűjtés és a nagy múzeumok története, általános és történeti muzeológiai ismeretek, bevezetés a természettudományi muzeológiába, bevezetés az agrármuzeológiába, bevezetés az iparművészet történetébe, bevezetés a technikatörténetbe, bevezetés a műszaki és a közlekedéstörténeti muzeológiába, bevezetés az irodalom– és a színháztörténeti muzeológiába, felnőttnevelés, élethosszig
tartó tanulás, múzeumi közművelődés, múzeumpedagógia, etika, múzeumi etika, múzeumi gyakorlat;
bd) régészet szakirány: 90 kredit
bevezetés a régészet különböző területeibe, régészetmódszertan, archeometria, muzeológia, régészeti szakterületek (őskori régészet, antik régészet, római régészet, népvándorláskori régészet, középkori régészet);
be) a második szak szakterületi ismeretei: 50 kredit.
A tanári mesterképzési szak választása esetén a szabadon választott stúdiumok terhére biztosítani kell a tanári felkészítéshez szükséges pedagógiai és pszichológiai modult, amelynek kreditértéke 10 kredit.
9. Szakmai gyakorlat:
A szakmai gyakorlat magában foglalja a régészet szakirányon a terepmunkát (12 kredit), a levéltár szakirányon a levéltárakban folytatott gyakorlatot (6 kredit), a muzeológia szakirányon a múzeumi gyakorlatot (3 kredit).
10. Nyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből vagy latin nyelvből államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.
SZABAD BÖLCSÉSZET ALAPKÉPZÉSI SZAK
1. Az alapképzési szak megnevezése: szabad bölcsészet
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)
– szakképzettség: alapszakos szabad bölcsész (megjelölve a szakirányt)
– választható szakirányok: filozófia; esztétika; etika; vallástudomány;
filmelmélet és filmtörténet; kommunikáció és médiatudomány;
művészettörténet
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist with Specialization in Philosophy, Aesthetics, Ethics, Religious Studies, Film Theory and History, Communication and Media Sciences, Art History
3. Képzési terület: bölcsészettudományi
4. Képzési ág: szabad bölcsészet
5. A képzési idő félévekben: 6 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik felkészültek a kultúrát meghatározó és befolyásoló tényezők felismerésére és azok hatásmechanizmusainak elemzésére.
Megszerzett ismereteik birtokában képesek az analitikus gondolkodásra, a szövegek és az újabb, nem elsősorban szöveges média elemzésére, a kultúrára gyakorolt hatásuk megfogalmazására. Cél továbbá a klasszikus és jelenkori humán kultúra alapjainak megismertetése és a kritikai érzékenység kialakítása az egyes szakirányok diszciplináris sajátosságainak eszközrendszerével. A végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusában történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a szabad bölcsészet alapképzési szakon végzettek alapismeretekkel rendelkeznek:
– a filozófia, az esztétika, az etika, művészetek, a mozgókép, a vizuális
kommunikáció és a vallási jelenségek mibenlétéről, történetéről és
társadalmi szerepéről;
képesek:
– argumentumok azonosítására, átgondolására, valamint ezeknek élőszóban és írásban vázlatos vagy részletes bemutatására;
– több műfajban írásos és szóbeli prezentációra;
– a nyilvános megszólalás, illetve megjelenítés alapvető szabályainak
ismeretében hatékony kommunikációra;
– a szövegfeldolgozás, a szövegelemzés és -értelmezés, valamint a kritikai
elsajátítás technikáinak alkalmazására;
– az informatikai ismeretek felhasználói szintű alkalmazására a szövegfeldolgozás, a szövegelemzés és -értelmezés, valamint a kritikai
elsajátítás terén;
alkalmasak:
– művelődési, művészeti és műemlékvédelmi intézményekben, kutatóintézetekben, az igazgatás területén, oktatási és ismeretterjesztési
fórumokon, a tömegkommunikációban a kultúrakutatáshoz kapcsolódó
feladatkörök ellátására.
Rendelkeznek jó kommunikációs és problémamegoldó képességgel és kritikai szemlélettel. Sikerorientáltság, a minőség iránti elkötelezettség és a munkatársakkal való hatékony együttműködés jellemzi a végzetteket.
8. A törzsanyag (szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):
– alapozó ismeretek: 25-35 kredit
filozófiatörténet, társadalmi ismeretek, kommunikáció, informatika, könyvtárismeret, alapozó elméleti ismeretek (a 7 szakirány által ajánlott ismeretkörökből legalább 4 szakirányból kell választani: bevezetés a filozófiába, az esztétikába; az etikába; a vallástudományba; a filmelméletbe; a kommunikációelméletbe; a művészettörténetbe és
a művészettörténet irodalmába);
– szakmai törzsanyag: 130-150 kredit, ebből
a) általános szakterületi ismeretek 85-95 kredit
logika, ismeretelmélet, tudományfilozófia, nyelvfilozófia, metafizika, fenomenológia, hermeneutika; esztétika és annak története, műelemzés; etikatörténet, ember és társadalom: kultúrtörténet, pszichológiai, szociálpszichológiai, szociológiai, kulturális antropológiai ismeretek, társadalomtörténet; vallástörténet, vallásfilozófia, vallásszociológia, vallási néprajz; bevezetés az építészettörténetbe és a műemlékvédelembe, múzeumismeret, ikonográfia, emlékmeghatározás, a művészet társadalmi aspektusa, iparművészet-történet, a művészettörténet forrásai és irodalma;
b) differenciált szakmai ismeretek 50 kredit
ba) szabad bölcsész szakirány: a szakmai törzsanyag általános szabad bölcsész szakterületének választható ismeretei;
bb) filozófia szakirány: a filozófiatörténet nagy korszakai és művei,
tudományfilozófia, tudatfilozófia, politikai filozófia, társadalomfilozófia, etika, esztétika, analitikus filozófia, szabadon választható ismeretkörök;
bc) esztétika szakirány: klasszikus elméletek, modern elméletek, kortárs elméletek, ágazati esztétikák, kanonikus mű, műelemzés, szabadon választható ismeretkörök;
bd) etika szakirány: etikatörténet, ágazati etikák, alkalmazott etikák, filozófiai antropológia, ökológia, politológia, szabadon választható ismeretkörök;
be) vallástudomány szakirány: vallástörténet és valláselmélet, világvallások, vallási jelenségek rendszere, egyetemes és magyar egyház- és felekezettörténet, szabadon választható ismeretkörök;
bf) filmelmélet és filmtörténet szakirány: filmtörténet, filmelméletek, filmelemzés, a filmi kompozíció, a filmi elbeszélés, társművészetek és a film, kommunikáció és médiaelmélet, írásgyakorlatok, gyakorlati ismeretek, szabadon választható ismeretkörök;
bg) kommunikáció, médiatudomány szakirány: szabályozott társadalom: jogi, etikai, gazdasági, igazgatási és uniós ismeretek; kommunikációs tréning, beszéd- és írásművelés, informatikai ismeretek, a kommunikáció sajátos színterei, a kommunikáció dinamikája, a kommunikáció szabályozása, kommunikációs zavarok, medializált kommunikáció, médiaismeretek, szabadon választható ismeretkörök;
bh) művészettörténet szakirány: az egyetemes és a magyar művészet nagy
stíluskorszakai: antikvitás, középkori művészet, újkori művészet, legújabbkori művészet, módszertani és gyakorlati szaktárgyak, szabadon választható ismeretkörök;
A művészettörténet mesterképzési szak választása esetén biztosítani kell a szakmai törzsanyag a) pontjában szereplő általános szakterületi ismeretek körében az alapszak adott szakirányának megfelelő ismeretkörökhöz kapcsolódó tantárgyak felvételét és a szakirány követelményeinek teljesítését.
bi) a második szak szakterületi ismeretei.
A tanári mesterképzési szak választása esetén biztosítani kell:
– a szabadon választott stúdiumok terhére a tanári felkészítéshez szükséges
pedagógiai és pszichológiai modult, amelynek kreditértéke 10 kredit, továbbá
– a szakmai törzsanyag a) pontjában szereplő általános szakterületi ismeretek körében az alapszak adott szakirányának megfelelő ismeretkörökhöz kapcsolódó tantárgyak felvételét és a szakirány követelményeinek teljesítését.
9. Szakmai gyakorlat: -
10. Nyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.
PEDAGÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK
1. Az alapképzési szak megnevezése: pedagógia
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)
– szakképzettség: pedagógia alapszakos bölcsész
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Pedagogy
3. Képzési terület: bölcsészettudományi
4. Képzési ág: pedagógia és pszichológia
5. A képzési idő félévekben: 6 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik hatékonyan tudnak közreműködni a közoktatás és a pedagógiai szolgáltatások rendszerének szakszerű működtetésében. A gyorsan változó és átalakuló nevelési és oktatási rendszer, a növekvő intézményi önállóság és a szakmai, pedagógiai felelősség feltételei között, a neveléstudomány és alkalmazása terén felhalmozódott műveltséganyag ismeretében a társadalom pedagógiai folyamatait és intézményeit képesek szakszerűen átlátni és bennük –szakmai vezetés mellett – közreműködni. A végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában a pedagógia alapképzési szakon végzettek képesek:
– hatékonyan közreműködni a közoktatási rendszerben felmerülő pedagógiai feladatok ellátásában;
– szakképzettségüknek megfelelő nevelői tevékenységek – szakmai vezetés
alatt történő – tervezésére, szervezésére;
– segíteni az iskolában folyó nevelőmunkát a pedagógiai programok, a vizsgáztatás és értékelés rendszerének kidolgozása során;
– a szakterületi kutatási eredmények értelmezésére és gyakorlati
alkalmazására;
– bekapcsolódni a közigazgatás oktatással kapcsolatos feladatainak ellátásába;
alkalmasak:
– iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli oktatási és nevelési feladatok
ellátásának hatékony segítésére;
– a nevelés rendszerében mutatkozó tendenciák és problémák szakszerű
átlátására és az intézményi fejlesztésben való közreműködésre;
– szakképzettségüknek megfelelő speciális pedagógiai szolgáltatások szakszerű végzésére;
– oktatási ügyekkel foglalkozó szervezetekben, pl. iskolákban, önkormányzatoknál, minisztériumokban alapszintű pedagógiai jellegű ismereteket igénylő munkakörök betöltésére.
Rendelkeznek magas fokú együttműködési, alkotó és kommunikációs képességgel, az elvégzett tevékenységek kritikus értékelésének képességével, valamint az értékalapú gyakorlati problémamegoldó gondolkodás képességével.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):
– alapozó ismeretek: 20-30 kredit
filozófiatörténet, társadalmi ismeretek, kommunikáció, informatika, könyvtárismeret, alapozó elméleti tárgyak (bevezetés a pedagógiába, pszichológiába, a művelődés és a tudomány világába);
– szakmai törzsanyag: 135-155 kredit, ebből
a) általános szakterületi ismeretek: 85-105 kredit
aa) magyar és egyetemes neveléstörténet (a neveléssel, oktatással kapcsolatos történeti tények, események, folyamatok és ezek problématörténeti megközelítése elsősorban az európai kultúrkörben; a nevelés-oktatás intézményrendszerének alakulása; értékközvetítés);
ab) neveléselmélet, nevelésfilozófia, (a nevelés filozófiai és módszertani alapjai, a nevelésfilozófia főbb irányzatai, a nevelési helyzetek sajátosságai, a nevelés számára meghatározó személyiség-felfogások, a nevelési folyamat törvényszerűségei; a nevelési tényezők, hatások és módszerek összefüggései, a hatékony pedagógiai kommunikáció);
ac) oktatáselmélet (oktatáselméleti irányzatok; az oktatás társadalmi
meghatározottsága; a tanuló, a pedagógus; az oktatás célrendszere, tartalma; a tanterv, a tanulás, a tanítás alapjai; az oktatás folyamata, stratégiái, módszerei, eszközei, szervezési keretei és formái; tanulásszervezés; pedagógiai értékelés; a különleges bánásmódot igénylő gyermekek és csoportok; az oktatómunka tervezése; a kezdő pedagógus sajátos problémái);
ad) nevelés- és oktatáslélektan (a családi és intézményes szocializáció nevelési és oktatási kérdései, pszichológiai törvényszerűségek és jelenségek, a problémák és megoldási módok pszichológiai megközelítése; attitűdök és készségek fejlesztése);
ae) nevelésszociológia, oktatás-gazdaságtan, oktatáspolitika, (informális és formális nevelés szociológiai kérdései; egyén, csoport, szervezet, társadalom, társadalmi közösségek kérdései, ezek nevelési összefüggései; az ember és az oktatás gazdasági kapcsolata, oktatásfinanszírozás, oktatástervezés; oktatáspolitika: irányítás, szabályozás,
stratégia, oktatásirányítási módszerek);
af) összehasonlító neveléstudomány (nevelés és képzés elméletét és gyakorlatát megalapozó módszerek; európai iskolarendszerek; általános és szakmai képzés struktúrái; összehasonlító pedagógiai kutatások);
ag) pedagógiai kutatásmódszertan (kvalitatív és kvantitatív módszerek, empirikus pedagógiai kutatás metodológiai kérdései és eljárásai; a hagyományos és elektronikus adatbázisok, kutatómunkához szükséges adatbázis készítése és használata, a kutatómunka menete, formái, módszerei);
ah) alkalmazott pedagógia (közoktatási intézmények és szervezetek, szakmai gyakorlat);
b) differenciált szakmai ismeretek: 50 kredit
ba) specializációs modulok (nevelési, oktatási, neveléskutatási asszisztensek felkészítése),
bb) a második szak szakterületi ismeretei.
A tanári mesterképzési szak választása esetén a szabadon választott stúdiumok terhére biztosítani kell a tanári felkészítéshez szükséges pedagógiai és pszichológiai modult, amelynek kreditértéke legalább 5 kredit.
9. Szakmai gyakorlat:
A szakmai gyakorlat magában foglalja a közoktatás nevelő, valamint nevelő és oktató intézményeiben, a közoktatás pedagógiai szakszolgálatainak intézményeiben és a pedagógiai szakmai-szolgáltató, illetve szolgáltató intézményekben végzett szakmai gyakorlatot, valamint azon intézményekben (múzeumok, könyvtárak, gyűjtemények) végzett gyakorlatot, amelyekben a fejlesztő program közvetve kapcsolódik a pedagógiai munkához.
10. Nyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.
További alapszakok: andragógia (művelődésszervező, személyügyi szervező, felnőttképzési szervező, munkavállalási tanácsadó szakirányok).
Generali a Biztonságért Alapítvány bemutatása
Generali közlekedésbiztonsági projekt bemutatása
