Mennyit ér a diploma? (klasszikus bölcsész pálya)

 

Bölcsészdiplomával az ember lehet pszichológus, tanító, tanár, filozófus vagy akár tolmács is – ami persze nagyban függ a választott szaktól. A kereskedelmi televíziók térnyerése sok munkahelyet teremtett hazánkban, magyar vagy történelem szakos hallgatók helyezkedtek el szerkesztőségekben, és manapság a fiatalok leginkább az on-line piacon rúghatnak labdába. Mégis a mai napig sokan választják a pedagógusi pályát. Varga Júlia, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára publikált nemrég egy tanulmányt, melyben áttekintette a pedagógusképzés iránti kereslet alakulását, a pedagógusképzésre jelentkezés motivációit, valamint a pedagógus végzettségű pályakezdők elhelyezkedési esélyeinek alakulását.

 

A szakképzett pedagógusok relatív kereseti helyzete 1989 és 2002 között jelentős mértékben romlott. Keresetük 1989-ben a felsőfokú végzettségűek átlagos keresetének 65 százaléka volt, majd az 1990-es években romlásnak indult. 1998-ban volt a mélypont: a pedagógusok bruttó keresete a hasonló iskolázottságúak keresetének mindössze 40 százalékát érte el – írja a tanulmány. A különböző korú és gyakorlati idejű pedagógusokat nem egyformán érintette a kereseti pozíciók romlása. A legnagyobb veszteséget a fiatal korcsoportokhoz tartozó, pályakezdő pedagógusok szenvedték el. Ennek következménye lett, hogy bár a pedagógusképzésben részt vevők száma 1990 után – a felsőoktatás egészével összhangban – növekedésnek indult, ennek üteme jóval lassabb volt, mint a felsőoktatás egészében a hallgatói létszám gyarapodása 1998 után csökkenni kezdett a pedagógusképzésben részt vevők száma. Ez a tendencia pedig 2000-re eljutott oda, hogy kevesebben tanulnak tanár- és tanítóképző főiskolákon, mint 1990-ben.

Legnagyobb arányban az óvó-, tanítóképző végzettségűek dolgoznak pedagógus-munkakörben. A tanárképző főiskolai szakokat végzettek 40 százaléka, az egyetemi szintű pedagógusképzésben végzettek közül a természettudományi szakokat végzettek 37, a bölcsészettudományi karokat végzettek 40 százaléka dolgozik pedagógus-munkakörben. A nők valamennyi csoportban jóval nagyobb arányban helyezkednek el tanárként, mint a férfiak. A tanárképző főiskolát végzettek között a megfelelő arányok: 29 százalék a férfiaknál és 46 százalék a nőknél. A természettudományi karokon végzettek esetében az arány hasonló az egyetemi bölcsész szakokat végzettek között: 43 és 32 százalék.

 

Az 1999-ben felsőoktatásban végzettek közül 2000-ben szakképzett pedagógusként dolgozik a végzettség szintje/iránya szerint, nemenként
	Nő	Férfi	Együtt
Óvó-, tanítóképző főiskola	63,6	45,9	62,3
Tanárképző főiskola	45,9	28,8	40,2
Egyetemi természettudományi karokon pedagógus végzettséget szerzett	50,5	34,8	37,3
Egyetemi bölcsészettudományi karokon pedagógus végzettséget szerzett	42,8	31,6	39,8
Egyéb egyetemi karokon pedagógus végzettséget szerzett	20,9	23,8	22,3
Egyéb főiskolai végzettség	4,3	0,89	2,7
Egyéb egyetemi végzettség	1,8	2,26	1,8

 

Mint az a táblázatból kitűnik, a pedagógus szakokon végzettek fele nem pedagóguspályán helyezkedik el. A keresetek összevetéséből az látszik, hogy a pedagógus-munkakörben dolgozó óvó-, tanítóképző szakot végzettek keresete az ugyanilyen végzettségű, nem pedagógus-munkakörben dolgozók keresetének 77 százaléka. A tanárképző főiskolai szakokon és az egyetemi bölcsészettudományi karokon pedagógus végzettséget szerzettek keresetében mutatkozik a legnagyobb különbség attól függően, hogy pedagógus- vagy nem pedagógus-munkakörben helyezkednek-e el. A pedagógus-munkakörben dolgozók a nem pedagógus-munkakörben dolgozók keresetének 67, illetve 68 százalékát keresik. Ugyanez az arány az egyetemi természettudományi karokon végzettek esetében 71 százalék. Azok, akik nem szereztek pedagógus végzettséget, de pedagógus-munkakörben dolgoznak, ugyancsak kevesebbet keresnek, mint a hasonló végzettségűek nem pedagógus-munkakörben. A főiskolát végzettek esetében az arány 75, az egyetemi végzettségűek esetében 74 százalék. A nem pedagógus-munkakörben elérhető keresetek, az alternatív kereseti lehetőségek azt mérik, hogy az adott végzettség hogyan értékesül a munkaerőpiacon.

 

 

A munkaidőben mutatkozó különbségekből egyértelműen megállapítható, nem meglepő módon, hogy a pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje alacsonyabb diplomás társaikénál. Közülük a tanárképző főiskolán végzetteknek a legalacsonyabb a munkaidejük (62%) a nem pedagógus-munkakörben dolgozó, ugyanolyan végzettségűekhez viszonyítva. Ennél valamivel kisebb a különbség a természettudományi karokon végzettek és a bölcsészettudományi karokon pedagógus diplomát szerzettek esetében. A legkisebb különbség az óvó-, tanítóképzőn diplomát szerzettek esetében van, a pedagógus-munkakörben dolgozók a nem pedagógus-munkakörben dolgozók munkaidejének 77 százalékát érték el.

 

Jogi segítségre van szüksége?
Fábián Ügyvédi Iroda – peres és gazdasági jogi megoldások KKV-knak és magánszemélyeknek, Budapest.

Amerikai ügyek magyarul
Szabo Law Group – vízum, zöldkártya, amerikai cégalapítás, floridai ingatlan.

Weboldal, tárhely, biztonság
SaSFly.net VPS és webhosting – a fisz.hu is itt fut.