|
|
 |
2006-ban és 2007-ben a középfokú C típusú nyelvvizsgáért 7 pont, felsőfokú C típusú nyelvvizsgáért 10 pont jár a felvételi során. Összesen 20 többletpontot lehet megszerezni nyelvtudással. |
|
Sok kritika érte a nyelvvizsgákért járó többletpontok rendszerét. Sokak szerint a legfeljebb két nyelvvizsga alapján megszerezhető maximum 20 többletpont túlzott előnyt biztosított a két nyelvvizsgával rendelkezők számára, főleg a leginkább keresett slágerszakokon. Ezért nyelvvizsgákért a 2008-tól bevezetendő 400+80 pontos rendszerben a középfokú B/2-es vizsga 35, míg a felsőfokú C/1-es plusz 50 pontot fog érni. Így a maximális nyelvvizsgával megszerezhető többletpontok összege 50 lesz. |
Emelt szint = középfok
A kétszintű érettségi rendszerben az emelt szintű érettségiért az elért eredmény függvényében akár középfokú államilag elismert nyelvvizsgát is lehet szerezni. Kérdés azonban, hogy az így szerzett vizsgának milyen a megítélése.
A Nyelvvizsgáztatók és Nyelvtudásmérési Szakértők Országos Egyesületének állásfoglalása szerint megtévesztő lehet az emelt szint, illetve középszint elnevezés, mert igazából a középszint az alapfoknak, míg az emelt szint inkább középfoknak felel meg. A megkérdezett nyelviskolák egybehangzó véleménye szerint az érettségivel szerezett nyelvvizsga nem egyenértékű a nagy nemzetközi nyelvvizsgákkal. Ennek több oka van: egyrészt külföldön sok helyen kizárólag a nagy nemzetközi nyelvvizsgarendszerek papírjait ismerik el, másrészt pályázatokhoz is sokszor egy bizonyos rendszer, például a TOEFL nyelvvizsgáját fogadják el, ösztöndíjakról nem is beszélve.
Nincs uniós nyelvvizsga
Az Európai Tanács nyelvoktatással és -méréssel foglalkozó bizottságai most dolgoznak egy rendszeren, amely megfeleltetné a különböző nyelvvizsgákat. Sok tagállamban nincs is a miénkhez hasonló, államilag elismert rendszer. Jelenleg azok a nyelvvizsgák, amelyek ismertek Európában, elfogadottak az egyetemi felvételnél is, hiszen ezek már évtizedek óta elismert vizsgáknak számítanak világszerte. Minden ország a saját jogrendjében dönt arról, milyen külföldi idegen nyelvi vizsgát fogad el államilag elismertként, ha van ilyen rendszere. Magyarországon az a gyakorlat, hogy a külföldi fejlesztésű vizsgarendszert a külföldi vizsgaközpontnak be kell nyújtania akkreditálásra, amennyiben magyar államilag elismert státust akar vizsgájának biztosítani. A nem akkreditált, de ismert rendszerekkel kapcsolatban a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület dönt, hogy kiegészítő vizsgával kétnyelvűre lehet-e honosítani azokat, és így államilag elismert státusú vizsgát tenni – olvashatjuk az Oktatási Minisztérium honlapján.
A1-től C2-ig
Magyarország fokozatosan tér át az Európai Tanács hatszintű nyelvtudásmérési rendszerére. Egy hosszabb távú rendszert átalakító folyamat végén alap-, közép- és felsőfok helyett A1, A2, B1, B2, C1, C2 szinteken bizonyíthatjuk majd nyelvtudásunkat. Ennek köszönhetően a jövőben a nyelvismeret szintje pontosabban mérhető, a külföldön tett nyelvvizsgák eredménye a magyarral könnyebben összevethető lesz.
Az Európai Tanács által meghatározott szintek közül B1 az alapfoknak, B2 a középfoknak, C1 a felsőfoknak felel meg, az A1 és A2 szintek az alapfoknál alacsonyabbak, a C2 pedig a felsőfoknál magasabb. Ahhoz azonban, hogy hatszintű legyen nyelvvizsgáztatási rendszerünk, törvényi változás szükséges.
A jelenlegi rendeletmódosítás tehát nem a hat szint bevezetését jelenti, hanem a nyelvvizsgaközpontok szakmai feladatát jelöli ki: a hagyományos alap-, közép- és felsőfok feladatsorainak egységesítését (szintenként), illetve az „európai” B1, B2, C1 fokozatoknak való megfeleltetésüket írja elő.
Ezért (egyelőre) marad a hagyományos három fokozat, melyeken nyelvvizsgázhatunk. 2006. szeptember 1. után azonban minden nyelvvizsga-bizonyítványban fel kell tüntetni a B1, B2, C1 szintjelzéseket is. Ez a kettős jelölés lehetővé teszi a magyar államilag elismert nyelvvizsgák külföldön való elfogadását, valamint a külföldön tett nyelvvizsgáknak az általános honosítási eljárás keretében a magyar államilag elismert nyelvvizsgarendszerben való értelmezését.
A kormány a rendeletnek egyéb pontjait is módosította, és ennek köszönhetően az akkreditált szakfordító- és tolmácsképzéseken szerzett oklevél vagy bizonyítvány újra nyelvvizsgaértékkel bír.
A hat szint későbbi (törvényváltozás, kidolgozás utáni) fokozatos bevezetésének különösen nagy jelentősége lesz olyan nyelvek esetében, amelyekből Magyarországon nem lehet államilag elismert nyelvvizsgát tenni, mivel ezeknél a külföldön tett nyelvvizsga értéke meghatározhatóvá válik.
Miért érdemes letenni a nyelvvizsgát?
Generali a Biztonságért Alapítvány bemutatása
Generali közlekedésbiztonsági projekt bemutatása
