Légy résen: tanulj a többiek hibájából! Mit rontottak el leggyakrabban a próbaérettségi vizsgákon a diákok? Mély- és csúcspontok a kötelező vizsgatárgyak feladatsorain. Az Országos Közoktatási Intézet (OKI) 2004-es elemzéséből kiderül: magyar nyelv és irodalomból, történelemből és matematikából mire érdemes odafigyelni az érettségi megmérettetésen.

 

Mielőtt számba vennénk erősségeinket és gyengeségeinket, érdemes megjegyezni, hogy az eredmények alapján nem jósolhatjuk meg a majdani valódi érettségi sikerességét. 2004-ben ugyanis tizenegyedikes diákok vettek részt a próbán, és az sem elhanyagolható tényező, hogy vizsgájukért nem kaptak érdemjegyet, így különösebb tétje sem volt részvételüknek. A típusfeladatok megoldásának sikeressége vagy sikertelensége azonban rávilágít arra, hogy mire érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni az utolsó pillanatok felkészülési hajrájában.

A helyesírás a legnagyobb érvágás

Magyar nyelv és irodalomból a középszint teljes elérhető pontszáma (100 pont) megoszlik a szövegértés (40 pont) és a szövegalkotás (60 pont) között. Az írásbeli feladatsor alapján a legtöbb vizsgázóra az 50 százalék alatti teljesítmény a jellemző, ha a helyesírás miatti pontvesztés nélkül csak az elért vizsgapontokat vesszük figyelembe. Ez esetben 7 százaléknyi diák nem érte el a 10 százalékos teljesítményt, tehát a vizsgát meg kellene ismételnie. Módosul azonban az alábbi megoszlás, ha a helyesírási hibák miatti pontvesztéssel is számolunk. A hibák számától függetlenül legfeljebb 15 pontot lehetett levonni az elért pontszámból helyesírási hibák miatt.

A dolgozatokban a vártnál nagyobb arányú volt a helyesírási hibák miatti pontvesztés (a középszinten és az emelt szinten 15 százaléknyi elégtelent eredményezne). Érdemes tehát azzal mindenkinek tisztában lennie, hogy az érettségi vizsgán használható a helyesírási szótár.

 

 

Csak vázlatot ne kelljen írni!

 

A szövegértelmező feladatsort magyar nyelv és irodalomból egy 770 szavas publicisztika képviselte. Az elérhető 40 pont a középszint vizsgaleírásának megfelelő különböző képességeket és műveleteket vizsgáló kérdéssor között oszlott meg. Különösen a cím szerepének magyarázata és a szöveg kulcsfogalmának számító, a nyelvhasználatra vonatkozó globalizmus értelmezése (vö. az angol nyelv általános közvetítő nyelvi szerepe) okozott nehézséget. A vázlatírási feladat szintén alacsony átlaga elgondolkodtató, tekintettel arra, hogy e tevékenység bármely tanulás egyik alapművelete, a szöveg egyfajta összegzése. Általános jelenség az is, hogy könnyebbnek tűnik a szöveg információtartalmainak újraírása, azaz a szövegből közvetlenül kiolvasható válasz megfogalmazása, mint az önálló gondolkodást, reflektálást kívánó művelet.

A tartalom a lényeg

Magyarból a vizsgázók választhattak a szövegalkotási feladatokból. Érdekes módon az érvelés és összehasonlító elemzés népszerűbbnek bizonyult a hagyományos műelemzésnél. Árnyaltabb képet kapunk azonban a szövegalkotásról, ha a három nagy értékelési szempont szerint is áttekintjük. A tartalom, a szerkesztés és a nyelvhasználat minősége közötti 12 százaléknyi eltérés jelzi, hogy a vizsgadolgozat megítélésében a tartalom minősége nagyobb súllyal esik latba, mint a szerkesztés vagy a nyelvhasználat és a stílus. Úgy tűnik, a szerkesztés (szerkezeti felépítés, logikus, meggyőző gondolatvezetés stb.) – bár erősen összefügg a tartalom megítélésével – az értékelők szerint sikeresebb, mint a tartalmi kidolgozottság. A nyelvhasználat minősége viszont az értékelésben elválni látszik a helyesírástól. Az értékelők megjegyzései szerint egészében sikeresebb lehetne a szövegalkotás, ha a vizsgázók a feladatban megjelölt szempontok és tevékenységek szerint alkotnák meg írásművüket. Különösen az érvelési feladatban volt jellemző a bizonyító erejű irodalmi példák említésének hiánya.

Töriből nehezebb az esszé

A feldolgozott és értékelhető 1552 vizsgadolgozat alapján az átlageredmény 37,4 százalék. A résztvevők több mint kétharmada (1248 fő) 50 százalék alatti eredményt ért el. Ugyanakkor megnyugtató, hogy a résztvevők közül csak igen kevesen teljesítettek 10 százalék alatt. Az írásbeli vizsga két részének, a tesztnek és az esszének a teljesítettsége nagy különbségeket mutat. A teszt jellegű feladatokban a diákok átlageredménye 49,99 százalékos, míg az esszében 24,80 százalékos. Mindebből megállapítható, hogy a tesztkérdésekre adott válaszok eredménye jobb, mint az esszé jellegű feladatok megoldása. Az esszéfeladatokban közel 150 fő nem szerzett pontot úgy, hogy 122 fő egyetlen sort sem írt a feladatlapra. A vizsgázók túlnyomó többsége az esszékben 50 százalék alatti eredményt ért el, és kiugróan magas a 10 százalékos eredmény alatt teljesítők aránya.

Az esszé típusú feladatok eredményeihez tartozó tény, hogy a résztvevők több feladat közül választhatták ki azokat, amelyeket meg kívántak oldani. (Hat feladatból kellett hármat választani.) A diákok 18 százaléka azonban nem értette meg a választási feltételeket, így értékes vizsgapontokat vesztett el. Érdekes, hogy az új típusú (ábraelemzési, diagramelemzési) tesztfeladatok megoldása nem jelent igazán nagy gondot, a diákok többsége értelmezni tudja a kapott információkat, bár az árnyalatok és a különbségek felfedezésére csak a legjobbak képesek. Nehezebben birkóztak meg a tanulók azokkal a teszt- és esszéfeladatokkal, ahol összetettebb történelmi szövegekkel kellett dolgozni (pl. információkat gyűjteni, aláhúzni, kiegészíteni). Az új feladattípusok közül gyengének látszik a térképhasználat, hiszen sokszor a segédeszközként felhasználható térképen rajta van a megoldás, de ezt nem használják ki.

Matekból a szöveges feladat a kedvenc

Matematikából középszinten 18 631, emelt szinten 6911 tanuló írt dolgozatot. Ezzel mindkét szinten az első helyen szerepel a kötelező tantárgyak közül. Úgy tűnik, ettől a tantárgytól félnek leginkább a diákok, és minél többen szerettek volna némi tapasztalatot szerezni az éles vizsga előtt. Az eredmények átlaga 36,82 százalék lett, és 10 pont alatt mindössze 1,5 százalék teljesített.

A középszintű dolgozat két részből áll. Az első rész rövid, a definíciók és a kompetenciák egyszerű feladatokon keresztül történő ellenőrzésére szolgál. A feladatsor megoldására 45 perc állt a tanulók rendelkezésére. Ebben a feladatsorban ez a rész 12 feladatot tartalmazott. A második rész további két részre bomlik. Három feladatot kellett megoldani a 100 százalékos teljesítmény eléréséért, további három feladatból pedig kettőt kellett kiválasztani és megoldani. Az első rész megoldottsága jóval magasabb, mint a második részé, vagyis ez a rész elérte azt a célját, hogy a rövid, egyszerű feladatain keresztül a legalapvetőbb ismeretek és kompetenciák értékelésével kiválasszák azokat a tanulókat, akik a minimális követelményeknek eleget tesznek. A teljesítmények összessége alacsony, s bár a szóbeli vizsgára nem engedhető tanulók száma minimális (1,5%), a jó teljesítményeket elérők aránya a vártnál alacsonyabb. Ha az eredményeket abból a szempontból választjuk ketté, hogyan teljesítettek a tanulók a hagyományos, tisztán matematikai ismereteket számon kérő feladatokban, valamint a szöveges, szövegértésre épülő, modellalkotást is kívánó feladatokban, megállapíthatjuk, hogy ez utóbbi teljesítettsége mintegy 30 százalékkal magasabb, mint a hagyományos feladatoké.

Jogi segítségre van szüksége?
Fábián Ügyvédi Iroda – peres és gazdasági jogi megoldások KKV-knak és magánszemélyeknek, Budapest.

Amerikai ügyek magyarul
Szabo Law Group – vízum, zöldkártya, amerikai cégalapítás, floridai ingatlan.

Weboldal, tárhely, biztonság
SaSFly.net VPS és webhosting – a fisz.hu is itt fut.