Amit feltétlenül tudnod kell

 

 

Történelem

 

A kétszintű érettségi követelményei nem ölelik fel az egész történelmi folyamatot. A vizsgakövetelményekben 12 korszakot emeltek ki. Ezen átfogó témák egésze sem követelmény, mert a vizsgakövetelmények a nagy korszakokon belül altémákat határoztak meg szűkítve az anyagot. A felkészüléshez feltétlenül szükséges ismernünk a témakörök jegyzékét. A felkészülés során mindegyik témakörből fel kell készülni, de a vizsgaleírás a súlyozáshoz ad némi támpontot. A feladatlapok kérdéseinek 50 százalékának a XIX-XX. századhoz kell kapcsolódnia, s a kérdések 60 százalékának a magyar, 40 százalékának az egyetemes történelemből kell állnia. Ebből következik, hogy kiemelt fontossága van az utolsó két év anyagának. Egy-két téma előtérbe került a korábbi évekhez képest. Így a nemzetiségi kérdés, általában a kisebbségek helyzete fokozottabb szerepet kaptak. Tehát legalább nagyvonalakban utána kell nézni ezeknek a fontos problémáknak. Hasonlóan új, s az eddigiekben a történelem felvételikben nem szerepelt a részben társadalomismereti anyagnak minősített jelenismeret is (demokráciák működése, globális problémák). Az új érettségi a kompetenciákra helyezi a fő hangsúlyt. Az idegen szó jól ismert, egyszerű és érthető tartalmat takar. Az érettségi leírás öt fő kompetenciát különböztet meg: források használata és elemzése, a szaknyelv alkalmazása, tájékozódás térben és időben, eseményeket alakító tényezők feltárása, történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása. Eszerint az értékelés súlypontja a memorizált anyagról a kialakított készségekre helyeződött át. Mi az, amit mérnie kell az új feladatsoroknak és a szóbelinek? A források elemzését (nem felismerését!), a fogalmak ismeretét az alkalmazáson keresztül, a térbeli és időbeli tájékozódást (de nem évszámok tömegének pontos ismeretén keresztül), az események mozgatórugóinak megértését, felismerését, a történelmi problémák felismerését, elemzését.

 

Források, ábrák, képek Az érettségi felkészülés  hangsúlyos területe kell hogy legyen a tágabb értelemben vett források (szöveg, ábra, kép, térkép) használata és értelmezése, a szövegértési és szövegalkotási feladatok gyakorlása. Ennek keretében meghatározó jelentőségű a képességjellegű követelményekhez illeszkedő szövegértelmezési és -alkotási algoritmus megtanulása, úgymint: • a probléma azonosítása • anyaggyűjtés a megadott forrásokból • az egyszerű következtetések, összehasonlítások elvégzése • a megfogalmazáshoz szükséges szakszókincs alkalmazása • a problémához kapcsolódó tér és idő koordináták meghatározása • a "háttér", pl. az ok-okozati kapcsolatok, célok és következmények feltárása • önálló kérdés vagy megállapítás megfogalmazása.

 

Matematika

 

Az érettségi vizsga középszintű feladatsora két részből áll majd: az I. rész 10-12 rövid, egyszerű , az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét mérő feladatlap, melynek megoldására 45 perc áll mindenkinek a rendelkezésére. A 45 perc letelte után e feladatlap korrigálására, javításokra, új megoldásokra már nincs lehetőség. E feladatlap kitöltésével összesen 30 pont szerezhető. A középszintű írásbeli II. része 135 perc időtartamú, és ez további két részre oszlik., de ezek megoldása már folyamatos, a megadott 135 percen belül már nincs korlátozva. A II/a részben 4 darab, egyenként 12 pontos feladat lesz kitűzve, melyből 3-at kell csak megoldania a diákoknak, csak ez a három megoldott feladat értékelhető. A II.b. rész 3 db egyenként 17 pontos feladatot tartalmaz, melyből 2-t kell megoldani, és csak e kettő értékelhető. A jelzett pontszámokból sejthető , hogy a II/a és II/b részekben már nehezebb, összetettebb, esetenként több témakört is érintő problémák szerepelnek majd. Arra is számítani lehet, hogy a II. rész feladatai között már olyanok is lesznek, melyek 2-3 vagy esetleg több részkérdést is tartalmaznak.

Az emelt szintű érettségi vizsga 240 perces írásbeli és egy legfeljebb 20 perces szóbeli vizsgából áll majd. Az írásbeli folyamatosan megoldandó, 2 külön részből áll. Az I. rész 4 feladatot tartalmaz, melyek az emelt szintű követelményeket tekintve egyszerűbbek, bár e részben is egy-egy feladat több részkérdést is tartalmazhat. Az I. részre összesen 51 pontot lehet kapni. A II. részben 5 db egyenként 16 pont értékű feladat szerepel, de ezek közül csak 4-et kell a vizsgázóknak megoldaniuk. Kifejezett szándék, hogy e II. részben helyet kapjanak olyan, a hétköznapi gyakorlati életben is előforduló feladatok, melyek szövegét a megfelelő értelmezés után le kell fordítani a matematika nyelvére, majd a szükséges számítások és következtetések után értelmezni kell a kapott eredményeket és így megválaszolni a feltett kérdéseket.

 

Ajánlott segédeszköz A vizsgázó felkészülése során segédeszközként egy, már korábban nyilvánosságra hozott képlettárat, továbbá szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológépet használhat a szóbelin. A kihúzott tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie, erre minimum 15, maximum 20 perc áll rendelkezésére. A vizsgabizottság tagjainak csak akkor lehet közbekérdeznie, ha a vizsgázó teljes tájékozatlanságot mutat kihúzott tételével kapcsolatban, vagy ha helytelenül indul el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt.

 

 

Magyar nyelv és irodalom

 

Mind a két vizsgaszinten előtérbe kerülnek a szövegértéshez és –értelmezéshez kapcsolódó képességek, készségek, valamint (ahogyan eddig is) döntő szerepet kap az írásbeli és szóbeli önkifejezés (a szövegalkotás ás előadás) képessége. Sem a szövegértési, sem a szövegalkotási és előadási készség nem igazán fejleszthető rövid idő alatt, és a szükséges – a vizsgaszintnek megfelelő – tudásanyagot is könnyebb elsajátítani hosszabb idő alatt, folyamatos tanulással. Ezzel összefügg, hogy a feladatok, a vizsga jellegéből következően az eredményes tanulás továbbra sem, sőt egyre kevésbé lehet a középiskolai tananyag egyszeri bemagolása (ami már-már követelmény volt a korábbi egyetemi felvételi vizsgákon). Mindkét szintre igaz, hogy a feladatok egyre inkább és egyre egyértelműbben szövegközpontúakká válnak, sokszor eleve a vizsgázók előtt korábban ismeretlen szövegek feldolgozását követelik meg mind az írásbelin, mind a szóbelin. Az ilyen típusú feladatok mind több önálló megoldást követelnek meg, mindinkább a tényleges hozzáértést igénylik. Az ilyen önálló megoldásokhoz, feldolgozásokhoz és értelmezésekhez pedig – főként emelt szinten, de középszinten is – a tananyagot saját rendszerben kell átlátniuk, önállóan kell megérteniük a vizsgázóknak.

Az írásbeli vizsgák újdonsága, hogy a szövegalkotási feladatokhoz ezen túl magyar helyesírási szótár is használható. A helyesírási szótár nem azonos a helyesírási szabályzattal. Felépítése abban különbözik tőle, hogy míg a szabályzat alapvetően a helyesírási alapelveket járja körül, a legfontosabb szabályokat írja le, és ehhez rendel példákat, ehhez igazítja a szótárát, a helyesírási szótár elsősorban a szóanyagra, a konkrét nyelvi példákra helyezi a hangsúlyt. Használata nagy segítséget jelenthet, ugyanakkor nem pótolhatja a szabályok ismeretét.

 

 

Emelt szinten választható feladatok A tétellapon szerepelnie kell mindkét szinten úgynevezett feladatoknak. Ebben fontos különbség a két szint között, hogy középszinten minden tételhez csak egy feladat tartozik és szerepel a tétellapon, azaz a vizsgázónak nem áll módjában választani, emelt szinten minden tételhez két feladat tartozik, amelyek közül a vizsgázó választhat. A feladatok (amelyeket a vizsgázók egyik szinten sem ismerhetnek meg a vizsga előtt) egyfajta tevékenységet, problémát jelölnek ki, elsősorban nyelvből konkrét feladatot is jelentenek. (Egyes megnyilatkozások szerint az elv az lenne, hogy irodalomból is így legyen, de a gyakorlat egyelőre sem emelt, sem középszinten nem felel meg ennek az elképzelésnek.) A vizsgázóknak mindkét szinten a feladatból kiindulva kell a tételt kifejteniük, tehát a kisebbtől a nagyobb felé haladva kell (elvben) a gondolatmenetüket felépíteniük. (Ennek ellentmond, hogy irodalomból nagyon sokszor a tételek inkább témakörnek, a feladatok inkább tételeknek felelnek meg; l. pl. az életművekről szóló fejezetben a példákat. Ilyen esetekben a tényleges feladat a feladatként kapott „altétel” vagy tétel kifejtése.) Az irodalmi feladatokhoz, illetve tételekhez (ezen a ponton a vizsgaleírás szóhasználata is bizonytalan, l. a már korábban hivatkozott ismertetőt) mindkét szinten tartozhat valamilyen gondolatindító, felvezető szöveg, idézet is. Ilyen esetben ezt a szöveget a vizsgázónak figyelembe kell vennie, de a szöveg nem lehet olyan, amely megzavarja, illetve olyan, amely elveszi tőle az önálló kifejtés lehetőségét azáltal, hogy túl sok mindent elmond a feladatról / tételről, vagy éppenséggel rossz irányba tereli, félrevezeti. (Emelt szinten a vizsgaleírás kiemeli, hogy a tétel nem csak felvezető szöveget, idézetet, de más jellegű mellékletet, pl. illusztrációt, képzőművészeti alkotást, színpadképet, filmképet, ábrát, térképet is tartalmazhat. Ez természetesen lehet így középszinten is, bár az útmutató ott nem emeli ki külön a lehetőséget.)

 

Fizika

 

A kétszintű érettségire gyökeresen másképp kell felkészülni, mint az eddigi fizika érettségire. Eddig a vizsga csak írásbeliből állt, ami lényegében kizárólag feladatmegoldást jelentett. Teljesen másképp kell a szóbelire készülni, egészen eltérő a feleletválasztós tesztekre történő tanulás, és az emelt szinten megjelenő másfél-két oldalas esszé (egy téma szöveges kifejtése) elkészítése is alapvetően új felkészülést igényel. A részletes vizsgakövetelményeket böngészve számos újdonságot fedezhetünk fel a korábbi gyakorlathoz képest. Például teljesen kimaradt a tananyagból a folyadékok és a gázok sztatikája, vagyis nem szerepel a követelmények között Arkhimédész törvénye, a felhajtóerő fogalma, az úszás jelensége, sőt Pascal törvénye sem. Ugyanígy kimaradt a mechanikából a merev testek forgó mozgása rész is. Bekerült viszont a geometriai optikából a gömbtükrök és a lencsék leképezése, a szemüvegek működési mechanizmusa, ami ugyan eddig is tananyag volt, de már nagyjából húsz éve ezek felvételin nem szerepeltek. Újdonságot jelent az is, hogy csillagászati alapismereteket is elvárnak a vizsgán, továbbá ismerni kell a fizikatörténet néhány fontosabb személyiségének munkásságát, és tudni kell a felsorolt felfedezések és találmányok, illetve elméletek lényegét is. Az emelt szintű követelmények között szerepel a speciális relativitáselmélet néhány alapvető törvényszerűsége is.

 

Kísérleteken a hangsúly Mindkét szinten a tételek legalább kétharmadának ténylegesen kivitelezendő mérést vagy kísérletet kell tartalmazniuk. A diákoknak a szóbeli vizsgán, a felkészülési idő alatt el kell végezniük a kísérletet vagy a mérést, de a tényleges vizsgakor már csak az eredményekről kell beszámolniuk. Középszinten a szóbelin maximálisan 60 pont, emelt szinten legfeljebb 50 pont szerezető. Ezekből 5 pont mindkét szinten a formai megvalósítást díjazza, vagyis azt, hogy mennyire önálló, összefüggő, logikus a tétel kifejtése, a többi ponttal a felelet tartalmát értékelik.

 

Biológia

 

A középszintű vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli 120 perces, központilag összeállított kérdésekből és javítási útmutatóból áll. Az útmutató alapján a felkészítő tanár értékeli. A szóbeli – 30 perces felkészülési idő után – 15 perces feleletből áll. A szóbeli tételsort a megadott szempontok alapján a felkészítő tanár, illetve az iskola szakmai munkaközössége állítja össze. A témakörök nyilvánosak, a konkrét kérdések nem. Az írásbeli vizsgán 100, a szóbelin 50 pont szerezhető. A két pontszám összeadódik. A vizsgaeredményt az összesített pontszám alapján az általános vizsgaszabályzatban rögzítetteknek megfelelően kell megadni. Az emelt szintű érettségi is írásbeli és szóbeli részből áll. Mindkettőre központilag kijelölt helyen kerül sor. Az írásbeli vizsgára 100 pont adható, és 240 perc áll rendelkezésre. A feladatsort és a javítási útmutatót is központilag állítják össze, és a javítása is központilag történik. A feladatlapon az egyes feladatok pontszámait fel kell tüntetni. A szóbeli vizsgabizottság előtt történik, témakörei nyilvánosak, a tételek nem. A szóbeli – 30 perces felkészülési idő után. 20 perces feleletből áll. A szóbelin 50 pont szerezhető, a két pontszám összeadódik, így emelt szinten összesen 150 pont szerezhető.

 

Választható projektmunka A gyakorlati altétel kiváltható önálló, úgynevezett projektmunkával. Ehhez az szükséges, hogy a jelölt előzetesen önálló terep – vagy más jellegű –kutatómunkát végezzen, és erről egy kis dolgozat keretében számoljon be. A dolgozatot előzetesen kell beadni és a szóbeli vizsgán kell rövid tájékoztatás keretében bemutatni.

Jogi segítségre van szüksége?
Fábián Ügyvédi Iroda – peres és gazdasági jogi megoldások KKV-knak és magánszemélyeknek, Budapest.

Amerikai ügyek magyarul
Szabo Law Group – vízum, zöldkártya, amerikai cégalapítás, floridai ingatlan.

Weboldal, tárhely, biztonság
SaSFly.net VPS és webhosting – a fisz.hu is itt fut.