|
|
|
A világ 200 legjobban teljesítő egyeteméből 163 az angolszász modell szerint működik. Hazánk is úgy döntött, hogy 33 európai ország társaságában felsőoktatását 2006-tól az angolszász modellnek megfelelően működteti. Így egyetemeink minden tekintetben nemzetközivé válnak, a hallgatók pedig ugyanolyan tudással és lehetőségekkel kerülnek majd ki az egyetemekről, mint holland, angol vagy francia társaik. |
Jól tudjuk, a szürkeállománnyal ma már több pénzt lehet keresni, mint bármely más nyersanyaggal. Érthető, ha nem elégszünk meg olcsó munkahelyekkel, és tudásunkért európai szintű fizetséget várunk. Ehhez azonban arra van szükség, hogy az egyetemek több szakértelmet, több tudást, és ami a legfontosabb, olyan diplomát adjanak, amely versenyelőnyt garantál a munkaerőpiacon.
Gyorsdiploma gyakorlatiasoknak
Nagy előadótermek az alapképzésben tanuló diákoknak, kicsik a mesterképzésig eljutott hallgatóknak, s parányiak a PhD-hallgatók számára, akik már-már személyes kapcsolatban állnak professzorukkal – így jellemezhetnénk a jövő felsőoktatását egyetlen képben. A felsőoktatási reform első lépéseként aláírt bolognai egyezmény legfontosabb gondolata, hogy megszünteti a kétosztatú felsőoktatást, vagyis az egyetemek és főiskolák egymástól független rendszerét. Az új rendszer három, egymásra épülő szintre bontja a felsőoktatást. Az érettségi után a diákok általában hároméves felsőfokú alapképzésre járhatnak, melynek végén a főiskolaival egyenértékű bachelor fokozatú oklevelet kapnak (Bsc, BA stb.). Ezzel azonnal munkába állhatnak, vagy még két évig tanulhatnak, és a rendszer második szintjére léphetnek. A második ciklusban megszerezhetik a jelenlegi egyetemi diplomával egyenértékű mesterfokozatot (MSc, MA stb.). Ezt követheti a harmadik, a doktori fokozat (PhD) megszerzése. A három ciklus egymásra épül, így átláthatóbbá és átjárhatóbbá válik a felsőoktatás. Kitolódik a végleges szakmaválasztás határideje, és diplomához jutáshoz sem kell öt évet az egyetemen tölteni, hiszen már három év után bárki használható diplomával kiléphet a munkaerőpiacra. Sehol a világon nem kap a felsőoktatásban részt vevő hallgatók 40 százaléka mesterfokozatot, csak nálunk. A tömeges felülképzés jelenleg a minőség rovására megy. A többszintű képzés bevezetése megoldhatja ezt a problémát. A felsőoktatási reform következtében ugyanis a hallgatói keretszámok a következőképpen alakulnak: a tervek szerint a 3 éves alapképzésben (bachelor) 100 százalék, a 2 éves mesterképzésben (master) 35 százalék, a 2 (3) éves doktorképzésben (PhD) csupán a diákok 10 százaléka vesz majd részt.
Küszöbön az átalakulás
A 2006-os átalakulás az egyetemeknek lehet keservesebb. A főiskolák eddig is olyan gyakorlatorientált képzést folytattak, amelynek végén – általában hat félév után – a munkaerőpiacon versenyképes diplomát kellett a diákok kezébe adniuk; tőlük annyi pluszt követel az új rendszer, hogy az elméleti tárgyak oktatását kell erősíteniük. A diákokat eddig általában tíz félévben oktató egyetemeken viszont szinte mindent fel kell forgatni, hogy félidő után – általában a hatodik, de legfeljebb a nyolcadik félév végén – ők is a munkaerőpiacon értékesíthető diplomát adhassanak hallgatóiknak. Sok helyütt már azt sem könnyű kitalálni, mi legyen ez az első diploma; a bölcsészképzésben például – miniszteri rendelet értelmében – az alapképzés után még nem adhatnak tanári oklevelet, azt csak a második ciklus, a mesterképzés végén lehet majd kiállítani. Néhány helyen mindenesetre már 2005-ben az új szisztéma szerint kezdték a tanítást: jelentkezéseknél a mérnök-informatikus, a gépészmérnöki és a villamosmérnöki szakterületen sokan a többciklusú képzési formát jelölték meg első helyen, holott a szakok hagyományos formában is elindulnak majd.
Szemeszter Oxfordban
Az egységesített európai rendszer másik előnye a többciklusú képzés mellett, hogy a diákok még könnyebben juthatnak el külföldi felsőoktatási intézményekbe. Egy külföldön eltöltött szemeszter pedig alapjaiban változtathatja meg a diák sorsát: jobb nyelvtudással, külföldi tapasztalatokkal könnyebben találhat állást itthon és külföldön is. Ma 3000 fizetős külföldi diák tanul nálunk – míg a világon összességében 1,5 millió elérhető fizetős diákhely van. Számítások szerint 2015 és 2020 között 8 millió a várható létszám. Magyarország kis ország, de a cél az, hogy az itt tanuló külföldi diákok száma a mai 3000-ről akár 20–40 ezer főre emelkedjen. Finnországba például több külföldi diák megy tanulni, mint ahány finn külhoni iskolát választ, és ott magától értetődő, ha egy tanár angolul tartja meg az óráját, de ettől még nem felejtenek el finnül. Az oktatás egyre inkább nemzetközivé válik, infrastruktúráját e kor világszínvonalára kell fejlesztenie. Mivel az államnak erre jelenleg nincs pénze, az úgynevezett PPP rendszerben, vagyis magántőke beruházásaiból valósítják meg. Az előrehozott beruházások várhatóan hosszú távon meg is térülnek. Egy példa: a közeljövőben megépül egy új fogorvosi kar 400 fogászati hellyel, ahol nemcsak tanítani lehet, hanem fogadni is a külföldi betegeket, hétvégén magánorvosoknak bérbe adni, nyáron pedig a turisták számára kinyitni az ajtókat.
Hogyan lehetek tanár?
Tanári szakképzettség az új rendszerben úgy szerezhető, hogy a diák felvételt nyer a képzési terület szerinti alapszakra, ahol a szakterületi alapozásra kerül sor. A hallgató az első képzési ciklus második felében dönthet arról, hogy tanulmányait később tanári mesterszakon kívánja-e folytatni. A tanári szakképzettség megszerzésére törekvő hallgatóknak az őket orientáló, szűrő pedagógiai, pszichológiai tanulmányokat is fel kell venniük, ha később tanárok szeretnének lenni. Ha kétszakos tanári képesítés megszerzésére pályázik valaki, ugyancsak az első képzési ciklusban a második tanári képesítés megalapozását jelentő szakterületi ismeretek elsajátítása is megkezdődhet. A tanári mesterképzés ugyanis – figyelembe véve a közismereti tanárképzés és szakmai tanárképzés különbségét is – két tanári szakképzettséget nyújt. A hallgató az alapképzés sikeres elvégzése után felvételt nyer a tanári mesterképzésbe, ahol a szakterületi ismeretek is pedagógiai jellegűek lesznek. A tanári mesterképzés (a többitől eltérően) 5 féléves. Tanári szakképzettségről szóló oklevél a közoktatási (iskolai) szakmai, 30 kredit értékű gyakorlat sikeres teljesítését követően szerezhető majd meg. De nézzünk meg egy konkrét példát: hogyan lehetek matematika-történelem szakos tanár?
1. a felsőoktatási tanulmányokra jelentkezés során az érdeklődésnek megfelelő képzési területen alapképzési szakot kell választani;
2. matematika alapképzési szakon alapfokozat és matematikus szakképzettség szerezhető;
3. az alapképzési szakon folytatott tanulmányok keretében legalább 10 kreditértékű pedagógiai, pszichológiai tanulmányokat kell folytatnia annak, aki mesterképzésben tanári mesterszakon kíván tanulmányokat folytatni, továbbá célszerű 50 kredit értékben a második, jelen esetben a történelem szak tantárgyait felvenni (a 10 kreditértékű pedagógiai, pszichológiai tanulmányok a mesterképzésben is teljesíthetők, de ez esetben az ott előírt tanulmányi követelményeken felül kell teljesíteni e penzumot);
4. mesterképzésben két szakon folyik már a képzés, amelyben a matematika és a történelem szakterületi ismeretek mellett a tanári képesítés megszerzésére irányuló tárgyak követelményeit is el kell sajátítani. Ezek az ismeretek 1/3-1/3 arányt jelentenek;
5. a tervek szerint a mesterképzést féléves, iskolában végzett gyakorlat követi mindkét szakon. A diploma a gyakorlatok teljesítését követően szerezhető meg.
Hogyan lehetek jogász vagy orvos?
A jogász és orvosi képzések tekintetében nem történik jelentős változás. Ugyanis ezeken a területeken megmarad a korábbi osztatlan képzés vagyis a képzés nem oszlik meg alapszakra és mesterszakra.
A bolognai folyamat
Magyarország porosz típusú oktatási rendszere történetileg a német hagyományokhoz kapcsolódik. Két szinten folyik felsőoktatás: egyetemi és főiskolai szinten. Az intézmények csak egy diplomát adhatnak ki: egyetemi oklevelet a hallgatók öt vagy több év alatt kaphatnak, míg főiskolai végzettség három-négy év alatt is szerezhető.
A hazai lineáris oktatási modellel szemben az angolszász területeken egymásra épülő kétciklusú képzés alakult ki. A hat–nyolc félév alatt megszerezhető alapdiploma után, újabb felvételi szűrőn átjutva mesterfokú képzésen vehetnek részt a hallgatók. Az Európa miniszterei által aláírt bolognai dekrétum javaslatai szerint a párhuzamosan működő főiskolai és egyetemi képzések helyett Európában – hazánkban is – kétciklusú képzést kell bevezetni, amely egy doktori szinttel egészülne ki. A nyilatkozatot Magyarország aláírta, de az oktatási reform megvalósításához az intézmények összefogásán kívül minisztériumi lépésekre is szükség van.
Generali a Biztonságért Alapítvány bemutatása
Generali közlekedésbiztonsági projekt bemutatása
