
Nagyon nehéz egzaktan megfogalmazin, mit jelent a bölcsészszakmában a tehetség, milyen képességekkel kell rendelkezni. A felvételin a döntő szempont az, hogy a jelentkezőben él-e a megtanult anyag. Ilyenkor nem egyszerűen válaszol a feltett kérdésre, hanem valamiképpen élővé teszi tárgyismeretét.
Ehhez valami titokzatos, körülírhatatlan belső közeg szükséges, amely fogékonnyá tesz az irodalom iránt. A bölcsész szakokat messze kerülje el az, akinek nyűg az olvasás. Sőt, az igazán jó bölcsésznek az egész emberi lét iránt érdeklődnie kell. „Műveltségre, tudásra vágytam, amikor a bölcsészkarra jelentkeztem” – meséli a Miskolci Egyetem filozófia szakos hallgatója. Nem ő az egyetlen, aki tudásvágyból választja a bölcsész pályát, sokan azonban már jelentkezéskor tudni szeretnék, mit kezdhetnek majd a diplomával.
A bölcsészhallgatóknak négy csoportjuk van: az első csoport a magas szinten elismert tudományos pályára tör. A második, bár nem tud komoly tudományos eredményt felmutatni, nem is szakad el igazán választott területétől, tanárként vagy valamilyen közhivatalban helyezkedik el. A bölcsészek harmadik csoportja végzettségéhez lazán kötődő, de piacorientált munkakört talál magának. Legelterjedtebb megoldások: nyelvszakosoknál a tolmácsolás (esetleg fordítás), szociológusoknál a piac- és/vagy közvélemény-kutatás, illetve minden bölcsésznél az újságírás. Végül gyakran előfordul, hogy a bölcsészszakmától fényévnyire köt ki valaki. Ebben az esetben már teljesen mindegy, milyen papírja van.
A bölcsészkar legnagyobb előnye, hogy a diplomával többféle terület közül is választhatunk. Nem jellemző azonban a gyakorlati képzés, elsősorban az elméletre fektetik a hangsúlyt az egyetemeken. A tanári diplomához és a legnépszerűbb kommunikáció szak elvégzéséhez viszont itt is kötelező a szakmai gyakorlat.
|
TIPP: |

Generali a Biztonságért Alapítvány bemutatása
Generali közlekedésbiztonsági projekt bemutatása