Hogyan szerezzek pluszpontokat?

A sikertelenség kockázata ugyanis nem nagy, hiszen emelt szinten csak 33 százalékot kell elérni, hogy többletponttal jutalmazzák a fáradozást. Érdemesebb a pluszpontok maximalizálásánál az emelt szintű vizsgákat helyezni előtérbe, hiszen ezekkel a vizsgákkal akár 14 pont is megszerezhető.  

A középszintű, illetve az emelt szintű érettségi vizsga százalékos teljesítményeinek átszámítása felvételi ponttá

Az érettségi vizsga százaléka	Felvételi szerzett pont tantárgyanként (két tárgy esetén)	Felvételi szerzett pont (egy tantárgy esetén)
90–100%	30			60
85–89%	29			58
80–84%	28			56
75–79%	27			54
70–74%	26			52
65–69%	25			50
60–64%	24			48
55–59%	23			46
50–54%	22			44
45–49%	21			42
40–44%	20			40
35–39%	19			38
30–34%	18			36
25–29%	17			34
20–24%	16			32
0–19%	0		0

A felsőoktatási intézmény a felvételi eljárás során a szakcsoportoknál jelentkezési feltételként, illetve választható módon meghatározott tantárgyakból az emelt szinten teljesített legalább közepes érettségi vizsgáért 7 többletpontot ad. Nem jár többletpont akkor, ha jelentkezési feltétel az adott szakon, szakpáron az emelt szintű érettségi vizsga.

Emelt szintű érettségi vizsga esetén az elérhető pontszámok százalékos teljesítése osztályzatban kifejezve a következő:

a) 60–100% elérése esetén jeles (5),

b) 47–59% elérése esetén jó (4),

c) 33–46% elérése esetén közepes (3),

d) 20–32% elérése esetén elégséges (2),

e) 0–19% elérése esetén elégtelen (1).

Plusz 20 pont a nyelvvizsgákért

Változások 2008-tól A nyelvvizsgákért 2008-tól legfeljebb 10 pont kapható, ami közvetve ismét növeli a szakmai tárgyak súlyát a felvételinél. Az új szabályozás az egy megszerzett nyelvvizsga többletpontban kifejezett értékét nem csökkenti, az továbbra is 7 (középfokú C), illetve 10 (felsőfokú C) pont marad. A fentiekből viszont az is következik, hogy ha Neked mindkettőből van egy, akkor is csak maximum 10 többletpontot kaphatsz értük, ahogy két középfokú nyelvvizsga birtokában is ez a helyzet. Szintén 2008-tól lép hatályba, hogy minden szakon két érettségi tárgy százalékos eredménye alapján kell szerzett pontot számolni.

Egy középfokú, C típusú, államilag elismert nyelvvizsga emelt szintű jeles érettségit, a felvételin pedig a maximális 30 pontot érte. 2006-tól ez a lehetőség megszűnik. A nyelvvizsgáért kapható többletpontok száma nem változik, középfokú C típusú nyelvvizsgáért 7 pont, felsőfokú C típusú nyelvvizsgáért 10 pont jár a felvételi során. Összesen 20 többletpontot lehet megszerezni nyelvtudással.

Emelt szint = középfok

A kétszintű érettségi rendszerben az emelt szintű érettségiért az elért eredmény függvényében akár középfokú államilag elismert nyelvvizsgát is lehet szerezni. Kérdés azonban, hogy az így szerzett vizsgának milyen a megítélése.

A Nyelvvizsgáztatók és Nyelvtudásmérési Szakértők Országos Egyesületének állásfoglalása szerint megtévesztő lehet az emelt szint, illetve középszint elnevezés, mert igazából a középszint az alapfoknak, míg az emelt szint inkább középfoknak felel meg. A megkérdezett nyelviskolák egybehangzó véleménye szerint az érettségivel szerezett nyelvvizsga nem egyenértékű a nagy nemzetközi nyelvvizsgákkal. Ennek több oka van: egyrészt külföldön sok helyen kizárólag a nagy nemzetközi nyelvvizsgarendszerek papírjait ismerik el, másrészt pályázatokhoz is sokszor egy bizonyos rendszer, például a TOEFL nyelvvizsgáját fogadják el, ösztöndíjakról nem is beszélve.

Nincs uniós nyelvvizsga

Az Európai Tanács nyelvoktatással és -méréssel foglalkozó bizottságai most dolgoznak egy rendszeren, amely megfeleltetné a különböző nyelvvizsgákat. Sok tagállamban nincs is a miénkhez hasonló, államilag elismert rendszer. Jelenleg azok a nyelvvizsgák, amelyek ismertek Európában, elfogadottak az egyetemi felvételnél is, hiszen ezek már évtizedek óta elismert vizsgáknak számítanak világszerte. Minden ország a saját jogrendjében dönt arról, milyen külföldi idegen nyelvi vizsgát fogad el államilag elismertként, ha van ilyen rendszere. Magyarországon az a gyakorlat, hogy a külföldi fejlesztésű vizsgarendszert a külföldi vizsgaközpontnak be kell nyújtania akkreditálásra, amennyiben magyar államilag elismert státust akar vizsgájának biztosítani. A nem akkreditált, de ismert rendszerekkel kapcsolatban a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület dönt, hogy kiegészítő vizsgával kétnyelvűre lehet-e honosítani azokat, és így államilag elismert státusú vizsgát tenni – olvashatjuk az Oktatási Minisztérium honlapján.

A1-től C2-ig

Magyarország fokozatosan tér át az Európai Tanács hatszintű nyelvtudásmérési rendszerére. Egy hosszabb távú rendszert átalakító folyamat végén alap-, közép- és felsőfok helyett A1, A2, B1, B2, C1, C2 szinteken bizonyíthatjuk majd nyelvtudásunkat. Ennek köszönhetően a jövőben a nyelvismeret szintje pontosabban mérhető, a külföldön tett nyelvvizsgák eredménye a magyarral könnyebben összevethető lesz.

Az Európai Tanács által meghatározott szintek közül B1 az alapfoknak, B2 a középfoknak, C1 a felsőfoknak felel meg, az A1 és A2 szintek az alapfoknál alacsonyabbak, a C2 pedig a felsőfoknál magasabb. Ahhoz azonban, hogy hatszintű legyen nyelvvizsgáztatási rendszerünk, törvényi változás szükséges.

A jelenlegi rendeletmódosítás tehát nem a hat szint bevezetését jelenti, hanem a nyelvvizsgaközpontok szakmai feladatát jelöli ki: a hagyományos alap-, közép- és felsőfok feladatsorainak egységesítését (szintenként), illetve az „európai” B1, B2, C1 fokozatoknak való megfeleltetésüket írja elő.

Ezért (egyelőre) marad a hagyományos három fokozat, melyeken nyelvvizsgázhatunk. 2006. szeptember 1. után azonban minden nyelvvizsga-bizonyítványban fel kell tüntetni a B1, B2, C1 szintjelzéseket is. Ez a kettős jelölés lehetővé teszi a magyar államilag elismert nyelvvizsgák külföldön való elfogadását, valamint a külföldön tett nyelvvizsgáknak az általános honosítási eljárás keretében a magyar államilag elismert nyelvvizsgarendszerben való értelmezését.

A kormány a rendeletnek egyéb pontjait is módosította, és ennek köszönhetően az akkreditált szakfordító- és tolmácsképzéseken szerzett oklevél vagy bizonyítvány újra nyelvvizsgaértékkel bír.

A hat szint későbbi (törvényváltozás, kidolgozás utáni) fokozatos bevezetésének különösen nagy jelentősége lesz olyan nyelvek esetében, amelyekből Magyarországon nem lehet államilag elismert nyelvvizsgát tenni, mivel ezeknél a külföldön tett nyelvvizsga értéke meghatározhatóvá válik.